|
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
(Assimov) A robotika 3 törvénye:
1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és a második törvény előírásaiba.
( Peth ) A Politika 3 törvénye:
1§ A politikusnak nem az a dolga, hogy moralizáljon! Hanem, hogy bármilyen módon hasson a jövőre. Isten dolga, hogy amit a politikus tönkretett, azt Ő helyrehozza! A történészek dolga pedig, hogy megmagyarázzák, hogyan javította ki a politikus, Isten hibáit, mert a történelemnek nem az a lényege, hogy mi történt, hanem hogy mi történhet holnap!
2§ A politikus Istennek sem tartozik engedelmességgel! Szent kötelessége, hogy ezt másokkal is elhitesse! Ha a politikus egy perccel túléli azokat, akik „Isten hibáiba” belehaltak, azzal magának is bizonyíthatja Isten feletti lényegét.
3§: A politikus köteles gondoskodni a saját igazának védelméről! Ennek érdekében hazudnia KELL ! Ha szemére vetik, hazudnia KELL egy másikat, hogy az előzővel ne törődjön senki. Ha ezt vetnék a szemére, harmadikat KELL hazudni az előző feledtetésének érdekében. Aztán egy negyediket, ötödiket… KELL…A nép ettől boldogabb lesz, mert mindig új alkalmat kap a cirkuszra. A politikus is boldog lesz, mert így igazán, ŐSZINTÉN magát adja, mivel pedig az előző paragrafus szerint Ő Isten felett áll, Isten is boldog lesz, mert a politikus ezt hazudja!
Régen jártam az oldalamon. Ennek részben a sok munka, részben a kedvtelenség volt az oka.
Mivel az uszodai munkahelyemről eltávolítottak, a vállalkozók életét pedig nem hiszem, hogy be kéne mutatnom. Most sajnos megint van némi időm a háborgásra.
Ott kezdeném, hogy mindig a felsőbb érdekek, és helyzetek határozzák meg az egyszerű emberek, tömegek sorsát, tehát, amikor a politika kerül szóba, az nem azért van, mert a magamfajták pótcselekvésként szidják a kormányt, hanem, mert a politika erőteljesebb hatással van ránk, mint a saját asszonyunk, csak az utóbbiba nekünk is volt némi bele- beleszólásunk.
Az Kispesti Uszoda példáját azért szoktam emlegetni, mert ott kicsiben ugyanaz történik, mint az országunkban nagyban. Pont, mint egy jól sikerült ronda makett. Mindkettő egyfajta intézmény, amit irányítani kell. Ha az irányítás nem megfelelő, akkor jelezni kell a hibákat. Jó esetben a hibákat korrigálják, és „újra szép az élet”. Ez ma, Magyarországon SEM így működik!
Uszoda
Példának hoztam a kispesti uszodát. Ott konkrétan életveszélyes helyzeteket okoztak a vezető dilettáns utasításai. A gyermekek 15X szabadklórban tanultak úszni. „Ugrókorlátot” szereltek a 10cm medence mellé, kapaszkodót a 40 nm.-es üvegtáblákra, és hypoval kezelik a pezsgőfürdőt.(már amikor működik!) Az igazgató szerint az előző vezető a hibás, neki kevés a pénze, ezért van 24 fok az úszótérben. De több százezerért festtette át a pihenőpadokat, mert utálja a barna színt. Öntözőrendszert építtetett a kertbe, mert jön a tél. 200 000 Ft értékű acél, és rézanyagot ajándékozott a „lomisoknak”, de ki tudja mit vittek még magukkal az ajándék mellett?. Az a szörnyű, hogy mindezt az adófizetők pénzé tette!
Párhuzam:
A mai rosszul működő kormányt tömegével érik a szakértő kritikák, de ők ahelyett, hogy belegondolnának a problémák lényegébe, sértődötten közlik, hogy senkinek semmi köze az ő dolgukhoz. Magyarország nincs csődhelyzetben, és bár legalább egy millióan éheznek, az egészségügy romokban hever, Magyarországot „leírták” az európai nagyhatalmak, az oktatás amerikai színvonalra csökkent, ezért nem a mai megbecsült szakemberek, hanem az előző kormány a felelős. De fontos hangsúlyt fektetnek a cirkuszra, hiszen átkeresztelik a tereinket, hídjainkat, sőt az országunkat is, több millió forintért! Betiltották a dohányzást azokon a helyeken, ahol van hamutartó, és kötelező bölcsibe vinni a gyereket, amikor óvodából sincs elég. Bár a BKV ma-holnap pénzhiány miatt leáll, több tízmilliós jutalmat osztanak maguk közt, hiszen itt nem a „népnek árja az úr”..
Uszoda:
A Kispesti Uszoda mai vezetőjének felesége volt az intézmény első igazgatója.1988-89.
Mivel abban az időben hithű párttagság kellett ehhez a pozícióhoz, kérdés: Hogyan lehet ma valaki megrögzött antikommunista, lokálpatrióta-demokrata gondolkodású, és milyen jogon ítéli meg a baloldali gondolkodásúakat, ha maga is ennek az ideológiának köszönheti jelenlegi helyzetét? Geleta Károly utasításokat hoz, majd áthágja azokat, mert a betartásukhoz szükséges logikai háttér nem létezik. Ma, életveszélyes, csúszós, cipőre húzott védőnylonban kell dolgozni az alkalmazottnak, míg eddig a praktikus papucs volt a kötelező viselet. A munkatársak közti műszaki információcsere tilos. Az uszoda hőmérséklete 5 fokkal kevesebb az ideálisnál. Páralecsapódás miatt szét fog rohadni az épület. A büfé használhatatlan, a műszaki felügyeletbe pedig nem szólhat bele az egyetlen szakember, aki érti is a feladatát, mert főnök, belső összeesküvéstől tart. Az igazgató, saját maga ellen szolgáltat írott, és tényleges bizonyítékokat vezetői alkalmatlanság tekintetében, mégis a helyén marad, mert politikai védelmet élvez!
Párhuzam:
Amikor bebizonyosodik, hogy az ország első embere egyszerűen lemásolta egy másik ember verítékes munkáját, 1 hét csend után büszkén jelenti ki, hogy ő bizony nem csalt, és ezt a saját embereivel ki is fogja vizsgáltatni! Elmegy az egri körútjára, és van aki szimpatizál vele. (kérdés, milyen „ajándékért” cserébe;)) de megtiltja az egyetemisták kérdezősködését, és a csoportosulást sem javasolja nekik. Nagyhangon kiáll a Magyar nyelvért, de a saját beosztását sem képes leírni helyesen” a Magyar álam köztársasági elnöke”. A szocializmusban szerezte meg mindenét, amit ma tökének tekinthet. Függetlenként indult 98-ban Demszki ellen, de miután elbukott, a FIDESZ alelnöki székét kapta kárpótlásul. Ma, olyannyira jobb oldalivá fejlődött, hogy a „Köztársaságunkat” is hajlandó volt országra cserélni. Kiút pedig nincs, hiszen őt is védi a politika! Remélem, nem álmodik azokkal, akik vele álmodnak rémeket!
Súlyos konzekvencia:
A helyzet kicsiben is, nagyban is paranoiás lázálomra hasonlít leginkább!
Az uszoda kárvallottjai az ott dolgozó, gondolkodó emberek. De náluk sokkal lényegesebbek a fizetővendégek, akikből mindannyian élnek. Hiába ágálnak, hiába panaszkodnak. Hiába akarok segíteni az ő, és a saját problémámon. ANTSZ, OMMF, Korm. Hiv. Önkorm. Orsz. gyül. Kpv…. és sorolhatnám a magasabbnál magasabb fórumokat. Senki nem javít a helyzeten, mert ma, Magyarországon a jog, egyirányú fogalom!
Az ország kárvallottjai -hiszen nem lesz aki etesse őket- azok a vezetők, akik ma az utolsó filléreket veszik el azoktól, akik eddig eltartották őket. De náluk sokkal lényegesebb, hogy ezek mi, Magyar állampolgárok vagyunk. Azonban hiába várunk segítséget a többi politikustól, holló, a holló szemét nem vájja ki. Eddigi csorba törvényeinket leamputálták, Nemzettudatunkat eszközként használják, otthonainkat elvették, most a szánk felé nyúlkálnak.
…és sajnos ma is akad olyan magyar, aki ajándékcsomag fejébe boldogan köpködi a saját sorstársát. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
Megoldás
„Historia est magistra vitae”
"Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek a bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarább a pokol fenekére küldi. De ha egy kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba" Mondta egykor Széchenyi
Széchenyiék vesztettek, de a XX. Század bebizonyította, hogy egyetlen hitvány hatalom sem ússza meg büntetés nélkül. Ezt a büntetést pedig általában nem a kárvallottak szabják ki, hanem az ellenérdekű hatalom. Mert mindenkinek megvan a maga ellenfele!
|
Üdv!
Kérdezték néhányan: Miért folytatom ezt az értelmetlen, undorító vitát azzal az emberrel, aki elbocsátott az állásomból.
Egyrészt, pont ezért. Több munkaügyi per folyik ellene, hiszen nem én vagyok az egyetlen szenvedő alany. Az ügyvédem röhögőgörcsöt kapott, amikor elolvasta a felmondást, és megnyugtatott: milliós nagyságrendű kártérítésre számíthatunk. Csakhogy ezt nem Geleta Károly, hanem a Magyar Állkamkincstár kénytelen kifizetni. Ennyit a magánokoról.
Ennél fontosabb, hogy a távozásom óta sokkal mélyebb problémák vannak az uszodában. Pl BI 58- permetezőszerrel fújták be az uszodát, de sem az ANTSZ, sem a OMFF nem tehet semmit utólag. Akkor, amikor az eset történt, akkor nem akartak tenni semmit. Nos erről a szerről azt kell tudni, dimetoátot tartalmaz, ami az idegi szinapszisokban gátolja az ingerületek áramlását, tehát: idegméreg. A munkavédelmi várakozási ideje 3 nap, tehát ez idő alatt nem is szabad hozzányúlni a permetezett eszközökhöz, növényekhez. Az uszodában a padok, a kövezet, de a víz is kapott a szerből, azonban amikor jeleztem a veszélyt, engem kiáltott ki mumusnak az oktató (aki a szert használta) az igazdató, és később a megdumált kollégák is. Ha a gyerekem ilyen méreggel érintkezne mások hibájából, asssszem szétszerelnék néhány fejet, meg nyakat.
Egyébként jellemző, hogy ebben a közösségben azok ugatnak leginkább, akik komolyabb bűnöket követnek el.
Történt pl. hogy kolléganőm híresztelte: 120 000 ft-os biciklit vett 30 000-ért. Ha kell, tud még ilyen lopott kerékpárokat szerezni. Miután a tulajdonosnál felnyomták a csajt, fe volt háborodva, milyen szemét az a kollégám, aki megbuktatta. Kívánom, hogy egyszer élje át a helyzetet a károsult szemszögéből. Pl. ha az autóját lopják el!?
Pedig: Alapjában véve az uszoda kollektívája normális emberekből áll, akik végzik a dolgukat, mert tudják, mi a dolguk. Egy tanulmánynak is beillene, a közösség.
folyt köv
|
!
Régen jártam itt! Na nem azért, mert nem szeretnék, hanem mert forintokat kellett termelnem a sok üres kéz számára. Természetesen a legkevesebb, nekem és a családomnak maradt.
Történt ez alatt, hogy főállásomból elbocsátottak. Tette ezt Geleta Károly, a Kispesti Uszoda intézményigazgatója , akinek kiléte - beosztása következtében nem titok .
A történet
(néhány perces dráma, ami a képzelet szülötte. Ha mégis emlékeztetne valamire... akkor ez van.
Telefon csörög:
Én: - Both Péter!
GK:- G.K vagyok, és meg akarom kérdezni, hogy holnap ráér-e.
Én: - Nem érek rá, mert dolgozom a mellékállásomban, de ha kell, természetesen megyek.
GK:- Kéne, hogy jöjjőn, mert a kollégáját ki kelletrt rúgnom (ŐT IS? ) és helyettesítenie kéne.
Én: - Természetesen megyek.
Másnap átöltöztem a munkahelyemen reggel 7.45-kor. 8-ra az irodába hívtak. GK remegő hangon adta át a felmondásom. Az ügyvédem röhögőgörcsöt kapott a megfogalmazásától. G.K hangja egyébként mindig remeg, ha nála erősebb ellenféllel tárgyal. Amikor velem beszél, síróssá is válik.
Én: - Igazgató úr! Ezt tegnap miért nem mondta? Akkor is bejöttem volna.
Gk hangja olyan lett, mint a kocsonya. Remegős, átteccő, és sós... mintha sírna.
GK: -Hát mert úgy volt, hogy esetleg nem kell, ha mégis...
Én: -Szerintem maga ezt a levelet tegnap írta, tehát jól tudta mit akar, de ezt ugyanolyan gerinctelen módon tálalta, mint általában az utasításait közölni szokta, majd letagadja.
Mindezek után kimentem a sarki boltba egy kávérta, és fogadást kötöttem Sanyival, hogy GK még ebben az évben lelép. Az igazat megvallva féltem a 2 láda sörömet, (többet ér egy monogramnál), mert GK bedobta már egyszer a törölközőt, de nem hagyták távozni. Ő még nem tudja miért. Hallottam már olyat is, hogy kell egy bűnbak a magasabb célért.
"vége az első felvonásnak"
Elolvastam a felmondást, és figyelmeztettem: Attól, hogy nem dolgozom már ott, attól a szabálytalanságait, vendégek, és dolgozók veszélyeztetését, és az egyéb anomáliákat ki fogom vizsgáltatni. Nem hagyom, hogy miatta mások egészségi, vagy vagyoni kárt szenvedjenek! Geleta úr, saját bevallása szerint komoly politikai háttérrel rendelkezik. De merre, és meddig?
Az új igazgató úgy került a mostani helyére, hogy az előzőnek, szerződése lejárta előtt felmondtak. Addig sem volt hibátlan a gépezet, de működött. Most káosz van, és több milliós bevételkiesés. Aszolgáltatás kritikán aluli, amit a vendégkönyv is, a feljelentések is, sőt! A józan ész is bizonyít. A dolgozók egy része terror alatt, a többiek kiléptek, vagy kirúgta őket (utóbbiak kártérítése 10 milliós nagysárendet képvisel. Persze közvetve ezt is az adófizetők finanszírozzák. ) Az állítólagos politikai háttér nem létezik, hiszen, ha létezne, nyilván letagadná magát a nyilvánvaló hibák után. Egy hónapra a kinevezése után, már torlódtak a bajok, látszottak a következmények. Figyelmeztettük Geletát: Baj lesz a hibás utasításokból. Baj lett! Ekkor értesítettünk minden illetékes szervet, de a bajok csak fokozódtak. A minap jártam az uszodában vendégként. Az igazgató meg akarta tiltani, hogy a nyilvános várakozóhelyen ücsörögjek, nagyon jól szórakoztam rajta, mert ilyen minőségemben nem ellenfél. Hozzám képest ő egy öregedő puhos kiállítási tárgy, de van még, aki hasát símogatva Karcsizza őt( én pedig szakadok a röhögéstől)
Most én vagyok a kutya, és ő a nyúl. Kollégáimat rendszeresen fenyegeti /akár a vendégek előtt is/, amiről -gondolom- felvétel készül a későbbi eljárások bizonyításához. Szomorú, hogy a kollégák másik része szentül hiszi, hogy nem érheti baj azt, aki vállalja a szolgaszerepet. Egy sakkpartiban pedig nem csak a király veszít, hanem a parasztok is elbuknak. Nyom nélkül lesöprik őket a pályáról! Geleta minden hibájáról időszakos dokumentumokat tartunk, és mindig a törvényi keretek közt maradunk. Saját védelmünk érdekében ( és egy hozzáértő tanácsára) nyilvánosságra hoztam a történteket.
A A Kispesti Uszoda véleményeit olvasgatva, abban a fórumban is megjelentünk. Ez úton várom az esetleges kérdéseket attól a közönségtől, amely a problémák közvetlen elszenvedője.
Végül ismét egy kis irodalom- amit én annyira imádok
'Hobó".... Fut a nyúl a mezőn, és énekel....
Bónusz:
Peth Boret: Aktuál filing
Sárfoltos zsákutca táblán ,
T betű vöröslő teteje:
Az utat végleg lezárná!
Menekülni...hová is kellene?
De a ködös határ-
-talan vágy maga a határtalan hata-
-lom...és szemétdomb mélán vár rám.
Itt is az otthon rossz szaga-
áll.- A bamba,
bénán bámulva bele a vízbe.
Bármit bevallana,
ha értené: mit is kellene?
Beteges, busa fejében
szivárvány álmok rajzanak.
Kőkemény érvek, e-helyébe,
keserű igazat vallanak.
Ki segít szegény együgyűn?
Könyörgöm egy keresztény névért!...............................
.................. Értetlen rúnák az "egy gyűrűn"
Holnapot igérnek hamis pénzért.
Nem érték fiadnak a Gé,
mely teher a K betű hátán!
Gerince eltörött ketté
Bajúszos arcodat látván.
Nem alhatsz többé nyugton,
Rőtvadból üldöződ lettem!
Arcomat mosolyra húzom,
Holnapod Én veled kezdem!
Olvasgassátok bal oldalon a verseket. Találtok ide illőt is!
|
Az alábbi cikk közlési dátuma: 2011.04.01.Bolondok napján egy nem épprn bolondozó gondolatsor. Csak azért szerepel ezzel a dátummal, mert nem találtam más technikai megoldást.
|
Üdv mindenkinek!
Mint azt észrevehette a kedves idelátogató, itt nem olyan lapot kapott, amelyben a bejegyzések kényszerűen, napi rendszerességgel frissülnek. Még csak nem is az internetre oly jellemző, speciális jellegű, vagy szűk határok közt mozgolódó-gondolkodó oldalon jár, hanem a mindenki oldalán, amely mindenkihez, minden témában szól, jó esetben Mindenkitől… bár mostanság, jellemzően csak én okoskodom.
Ezt a néhány, bevezetősort csupán azért tartom fontosnak, hogy megértethessem: itt semmi sem tökéletes. Sem az időbeosztás, sem a versek, sem az elmélkedések, sem a tanulmányok, sem a háborgások. Pont olyanok, mint mi. Mindegyikben van valami lényeg, és ezt valaki vagy megtalálja, vagy nem, viszont nekem meg kell osztanom veletek, mert én sem vagyok tökéletes. Vannak azonban tagadhatatlan értékei, ezeknek a gondolatoknak, amelyek egyrészt azért jöhetnek létre, mert az írója nem ragaszkodik görcsösen a tegnapi szemléletéhez, másrészt, mert a változás, a világ mind nagyobb részének megértéséhez vezet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az írottak utáni jelen.
Ez év januárjában írtam egy hosszabb lélegzetű tanulmányt „Extra Hungariam non est ita, si est ita, non est vita” címmel. A címből, (Magyarországon kívül nincs élet, vagy ha van az nem olyan) az következne, hogy Magyarországról írok. Azonban a gondolatok –legalábbis az enyémek- nem nagyon tűrik a kordát (megjegyzem nagy betűvel: a „Kordát” sem:), ezért ez a tanulmány, nem maradt az országhatárok közt. Zárófejezete arról szól, hogy nem csak itt, Magyarhonban, de a világ egészében óriási társadalmi, gazdasági, és ennek következtében természeti problémák tapasztalhatók, és hogy a társadalmi-gazdasági válság kezelésére 3 variáció áll rendelkezésünkre.
Az egyik, egy újabb világháború, amely a fegyvereink minőségének, és a vezérek totalitárius gondolkodásának ismeretében, egyértelműen teljes pusztulással járna, ezért azok, akik ezt a megoldást előkészítenék, és adott esetben alkalmaznák, nem választják ezt a lehetőséget, hiszen nem lenne semmiféle pozitív eredménye, nem lenne kin és mint uralkodni, ezért nincs miért, és ki ellen győzni.
A második lehetőség a kommunizmus, amely a fogalom lényege miatt ellentétes a globális gazdaságot, illetve a humánmasszát irányítók érdekeivel, de mivel a változást csak ők indíthatnák meg, ezért ezt a lehetőséget is el kell vetni.
A harmadik megoldást a természet irányítja. Ezt a megoldást tartottam az említett tanulmányomban a legvalószínűbbnek, és lám! Pontosan 2 hónap múlva (hiszen a cikket lejjebb olvashatjátok, 2011. 03. 11-én tettem az oldalra), tehát két hónap múlva igazolt a teremtő.
2011.03.11-én Japán déli partjait földrengés, szökőár, majd pedig technikai katasztrófa sújtotta. Mindezt egyszerre, és irgalmatlan erővel. A fent említett tanulmány írásakor nem gondoltam olyan összefüggésekre, mint az atomenergia felhasználásának iszonyú veszélye, és a természeti erők ráhatása, vagy a katasztrófák hatásának összetettsége, és hatásának azonnali, majd későbbi következményei, mint ahogy arra sem gondoltam, mennyi ideig tapasztalhatók egy nagyobb természeti katasztrófa hatásai, és milyen, az én egyszerű gondolkodásommal is kikövetkeztethető gazdasági, társadalmi hatásokkal számolhatunk következményképpen..
Én csupán intuitív módon tekintettem a jövőbe. Azt már régen kárálom, (verseimben is megtalálhatja aki keresi), hogy nem szabad Istent játszanunk, hiszen emberek vagyunk. Beletúrunk a génekbe, a lélekbe, fajtákat gyártunk, szerveket pótolunk, gyilkolunk, és teremtünk, sőt!!!! Magát az „oszthatatlant” (görögül atom) is farigcsáljuk, amíg meg nem vágja a kis kezünket. Meggyalázunk mindent ami szent, hiszen az emberek hitét is aljasságra használjuk. Lásd: Talmud, vagy éppen a keresztes hadjáratok története, inkvizítorok léte, tömegeket mészároló igaz hitűek, vagy pénzért keresztelő papok.
Ez a katasztrófa jóval távolabb mutat a láthatónál. Gazdaságilag az egész világra kihat, hiszen megint Japánról van szó…de lássuk csak szép sorjában!
A Richter skála szerint 8.9 erősségű rengés rázta meg az óceánfeneket, ami 10m magas hullámokat gerjesztett. Mivel ez a szökőár (milyen érdekes egyébként, hogy a tsunami – ami pont japánul parti hullámot jelent- kifejezést, ma gyakrabban használjuk, mint az ugyanilyen jelentésű magyar megfelelőt!) 10 p alatt elérte a partokat, így hát érdemben felkészülni, tulajdonképpen nem lehetett rá. Mindent lerombolt, amit az ember épített! Egyébként a jegyzett időkben, volt már ennél jóval nagyobb rengés a földön. Az eddig mért legdurvább, a 9.5 erősségű 1960-as kiadású’ Chilei rengés volt. Tudni kell, hogy a Richter sála egy nyitott skála, de a 10-nél nagyobb erejű rengés feletti rengés a földön, gyakorlatilag nem jöhet létre, mert a sála szerinti érték növekedésével a pusztító érték nem lineárisan, hanem tulajdonképpen hatványozottan nő. A tízes érték, megsemmisítené a kontinenseket. Ez a mostani rengés az 5. legkomolyabb volt a feljegyzettek közül. Összerombolt néhány vityillót, és megtáncoltatta Tokiói felhőkarcolóit, de az általa gerjesztett 870 km/h-val érkező rettenetes víztömeg, sokkal komolyabb károkat okozott… azonnal. Házakat, Toyotákat, hidakat, és utakat vitt el. Lerombolta a villamoshálózatot, összetörte a gázvezetékeket, tüzet, és mocskot sodort a partokra…. Valamint, leamortizált egy komplett atomerőművet.
Folytatás alább!
|
Ezt az atomerőművet, tudomásom szerint kínaiak építették, és más rendszerű, mint a hírhedt csernobili, vagy a mi paksi erőművünk. Ennek okán nyugtatgatnak bennünket: ”Csernobil az más volt! Itt olyan mértékű szennyezésről szó sem lehet”. Csakhogy a csernobili katasztrófa olyasmi volt, mint egy szívroham, ez pedig olyan, mint a rák! Ott néhány nap alatt brutális mennyiségű sugárzó anyag került a légtérbe, és ez azonnal jelezte hatását. A mellékhatásokról (gondolok itt a politikai, és gazdasági következményekre) csak annyit, hogy ennek az 1986-os katasztrófának óriási szerepe volt abban, hogy Gorbacsov tulajdonképpen lemondott a kétpólusú (szocialista-blokk ellenében a kapitalista-blokk) politikáról, hiszen rádöbbent, hogy a saját vezetőiben pont annyira bízhat meg magasabb szintű kérdések tekintetében, mint én a szomszéd rothweilerében. 1988-ban megkezdődött a totális világpolitikai változás. Ez teljes gazdasági átalakulást hozott, ami tulajdonképpen felgyorsította az öngyilkos kapitalizmus előretörését, vele a globális gazdasági válságot…. Bár, megakadályozta a mind komolyabban fenyegető harmadik világégést.
A japán erőmű, valóban más, mint az orosz… bocsánat! Szovjet, mint ahogy a vele történt baleset körülményei, és következményei is másak. Először is! Az orosz erőművet folyó hűti, mint a miénket. Tengerektől messze építették, és a baleset után, a sugárzó anyag a reaktor tetejének helyén keresztül, mint egy fáklya lángja szóródott az éterbe. Egyetlen reaktor robbant fel, és a benne maradt fűtőelemek 3000 fokos masszává olvadása után a reaktort alulról megbetonozták, majd kívül is kapott egy kemény, vastag betonréteget. Így a közvetlen baj elhárult, de tudni kell: a thermonukláris folyamat máig is zajlik odabent, a betonszarkofág legnagyobb bánatára!
A Daiichi erőművet a Csendes óceán vizével hűtötték, és 3 reaktora sérült meg. Egyes hírek szerint a többi, karbantartás miatt állt, bár más információk nem ezt mondják. A két erőmű, teljesítményében, és működési elvében is különbözik, de szerintem ennek a mi szempontunkból nem sok lényege van. A japán erőműről szóló összevissza hírek mindenképpen elgondolkodtatják a magamfajta kételkedőket, hiszen egyik nap azt hallom: „csupán hidrogénrobbanás történt, a reaktortartály nem sérült” Másnap pedig: „az aránytalanul megnőtt sugárzás arra enged következtetni, hogy az összeolvadt fűtőelemek kilyukaszthatták a tartályt…” Tehát Csernobil, kontra Fukushima: eben-guba!
Nem akarok okoskodóbbnak látszani annál, amilyen vagyok, de az itt ott fellelhető információkból akkor is van, valamiféle rálátásom a történetekre, ha egy atomfizikus legyint rám, mondván: a dolog sokkal bonyolultabb ennél. Minden esetre nyilvánvaló, hogy rövidtávon más jellegű a probléma, de mértékét tekintve nagyobb! Hosszútávon pedig? …hát! Még inkább!
A helyzet az, hogy az óceán, környékbeli károsodását már senki sem tagadja. Márpedig az óceán élővilágának egyensúlyát pont annyira ismerjük, mint ET anatómiai működését. Azt tudjuk, hogy az élőlények össz. oxigénszükségletének 90-95%-át nem az esőerdők, hanem a tengeri algák termelik. Mivel ezek egysejtű lények, rendkívül egyszerűen működnek, de ugyanilyen egyszerűen meg is halnak. Nem tudni, milyen mértékű szennyezés teszi tönkre ezeket a kis oxigéngyárakat… akár tömegében! Emlékezzünk vissza, a 96’-ig tartó Muroroa atollon elvégzett nukleáris kísérletek után történtekre. Összesen 146 bombát robbantottak fel fent és lent. Aztán 98’ táján pusztulni kezdtek a korallok, mindenütt a világon. A közszolgálati híradók szerint ”egy eddig ismeretlen vírus megjelenésének köszönhetően a föld összes korall élőlényének mintegy 70 %-a kipusztult. Az adataim ismét az emlékezetemből kerültek elő, tehát lehet, hogy pontatlanok, de itt most, a lényegüket tekintve fontosak.
Jappán, a világ 3. legmeghatározóbb iparral rendelkező állama. Ez a katasztrófa közvetlenül: 5 GW energiától (majdnem egész Magyarország szükséglete) fosztotta meg az országot amellett, hogy mezőgazdasági, és ipari létesítmények, és területek semmisültek meg. Az 5 GW-ot valahogyan továbbra is meg akarják majd termelni, de a foszilis energiákról tudjuk, milyen hosszú távú környezetkárosítást, és politikai konfliktusokat okoznak. Ráadásul, 2011.03.11-ből tanulva, nagyon sokan gondolkodnak el az atomenergia kiváltásán, és mindezt éppen akkor, amikor az egykor Kadhafi- tervek szerinti egyesült arab köztársaság minden múltban lelendő tagjánál áll a bál. Nem tűnik véletlennek, inkább egy szépen kidolgozott forgatókönyvnek, hogy Egyiptom után Líbiában tört ki a forradalom (Líbiát szépen meg is szállja a NATO), most meg Szíriria gyengélkedik. Úgy látszik, elindult egy politikai eseménysor a kőolajban gazdag területekért, aminek egyfajta eredménnyel kellett volna zárulni, de most közbejött ez a vismayor helyzet. Szépen összekutyulta-köpködte-cinkelte a már kiosztott kártyákat, és csak a jóisten a tudója, van-e még ász a pakliban?
Összegezve tehát: A közvetlen károk egyértelműek. A másodlagos hatás hosszú távú kárait nem lehet megbecsülni, de ha igazságként kezeljük a mondást: ”Historia, est magistra vitae”- márpedig a jelenünk bizonyítja e-bölcselet igazát… Nos a történelem megmutatta, hogy egy-egy rövid, de erőteljes hatás felfoghatatlan változásokat képes generálni a jövőben.
|
Az utóbbi idők eredményei
Új törvények, régi csapások. Vörös iszap, árvíz, és belvíz fenyegetik a Magyart
Ahhoz, hogy eredményekről beszéljünk, bele kell gondolnunk az összetevőkbe.
Először is: A FIDESZ, volt már kormányon, 1998-2002.-ig. ez a négy év csalással kezdődött. Hiszen valójában nem a FIDESZ, hanem az FKGP-FIDESZ-KDMP koalíció nyerte meg a választást, mégpedig úgy, hogy a választások vége előtt Orbán Viktor azt nyilatkozta: „semmiféle együttműködést nem tudunk elképzelni a kisgazdákkal.” Rá két hétre Torgyán nyaralójában osztogatták a mandátumokat. A választások előtt családokat uszított egymásnak a kegyetlen narancspropaganda. Tagadhatatlan, hogy politikai gondolkodásban, az ország 2 részre szakadt. Divatba jött a gyűlöletbeszéd, a kommunistázás… aztán tavaly a fasisztázás is. A kormányzás 4 éve ígéretektől, Dakkota közmondásoktól, csalásoktól, katasztrófáktól harsogott, az ország politikai-erkölcsi, és gazdasági tekintetben is megindult a lejtőn. Eztán, pont ezért jöhetett el Magyarország eddigi legszomorúbb 8 éve. A Gyurcsány Ferenc névjegyével fémjelzett időszakban Magyarország elnökei kordonok mögött ünnepelték a nemzeti ünnepünket, Magyar rendőrök Magyar embereket vertek, és Izraeli befektetők szabad prédának tekintették az országunkat, értékeinket. Gyurcsány Ferencazt hitte: itt a vég, majd maga elé tolta a „Libatenyésztők panamájában” elhíresült Bajnai Gordont, és tömte dagadtra zakózsebét az ofsort cégek, és a még kimenthető Magyar vagyon forintjaival… aztán megint jött a cirkusz. Beköszöntött a választások évszaka.
Ennek érdekessége, hogy egyik bukott párt versengett a másikkal. Hogy a háttérben milyen egyezkedés folyt, azt csak sejthetjük, de tény, hogy az egyszerű emberek csak azt látták, hogy nagyon rossz a helyzet. Sokan belegondoltak a lehetőségekbe is. Az addigi vezetésnek mindenképpen takarodni kellett a színről. Potenciális ellenfele, a FIDESZ nem tudott épkézláb programmal előállni, csupán egy érdekelte, a minél nagyobb győzelmi arány. Saját szememmel láttam propagandistáit, amint az utcán megállítva idegen embereket, mocskolódó nyomtatványokat osztogat… A Jobbik párt ellen! Történt ugyanis, hogy az utolsó évben, egy alulról szerveződött, a Magyarságtudatot, és nemzeti értékeink védelmét első soron emlegető párt tört a politika élére, ráadásul kiváló,. Egyértelmű programmal. Mindkét nagypártnak volt féltenivalója, hiszen egyrészt: a Jobbiknak nem voltak múltba nyúló szennyes foltjai. A Jobbik, még nem csapta be a választóit, ráadásul létrehozott egy olyan önkéntes szervezetet, a „Magyar Gárdát”, amely csoport tagjai anyagi, és fizikai áldozatot hoztak, csupán, az általános emberi jogaik, nemzettársaik, és a Magyar vagyon védelmének érdekében. Ingyen dolgoztak a gátakon, a kormány fenyegetésének ellenére is kinyilatkoztatták el nem ítélhető szabad gondolataikat, és csupán a szervezettségük láttatásával gátat vetettek a mind komolyabb konfliktusokat okozó etnikai problémáknak. Ráadásul, hiába akarták minden áron törvénytelen lépésre kényszeríteni őket, a politikai elit, sehogyan sem talált fogási pontot.
Félő volt nem csak a belügy, de a fogukat fenő befektetők részére is, hogy egy ilyen párt, ilyen eszmékkel, humán háttérrel, az ország valóságos érdekeit is képes lehet megvédeni. A Magyar Gárdát, mely ekkor már 4 000 fő önkéntes tagot számolt, feltehetően külső késztetésre betiltották. Tulajdonképpen ez volt a kétharmados többséggel rendelkező FIDESZ kormány első komoly intézkedése. Mint itt írtam, nem csak ennek a pártnak az érdeke a Jobbik gyengítése. Bár a FIDESZ, a Jobbik programjának hangzatos részleteit magáévá téve nyerte a választást, a veszélyes, gyakorlatilag egypártrendszert hozó arány annak az MSZP-nek köszönhető, amely, már az előző év őszén tudta, hogy megbukott. A lényeg, hogy a FIDESZ, ezzel a választási nyereséggel olyan lehetőséget kapott a kezébe, amely gyakorlatilag minden politikai cselekedetre felhatalmazza. A Jobbiktól átvett programpontokból tulajdonképpen semmit sem teljesített, hiszen a multik megadóztatása nem igazán adókivetést jelent, az elszámoltatás, mindössze 2 kis, egy nagyobb beosztású embert érint konkrétan. Az etnikai gondok enyhítésére semmit sem tettek, a 9 csapás néven emlegetett program, terv maradt. Valami mégis történt. Amit e-képpen tudnék összefoglalni.
Az alkotmánybíróság, minden ország politikai életében a választott kormány felett áll abban az értelemben, hogy ez az intézmény hivatott, az országgyűlés által már elfogadott, de még be nem iktatott törvények, alkotmányossági (tehát legfelsőbb törvényi) vizsgálatára, és esetleges visszaadására. Nos ez ma már itt nem így van, mert a kormány egy törvénnyel ezt a jogi utat, tulajdonképpen átvágta.
A kettős állampolgárság ténye, minden Magyar nemzettudatú ember jogos igénye. Azonban a Kormánynak nem az a célja, hogy külföldön élő Magyarjaink büszkék legyenek a Nemzetünkre. Csupán választókat akarnak. Potenciális, előre számolható választókat, hiszen az alkotmány eddig előírta: „Minden életvitel szerűen Magyar ember jogosult a választásra” Tehát, ha itt lakik, akkor megválaszthatja a saját képviselőit. A FIDESZ, módosítani akarja az alkotmányt, miszerint a magát Magyarnak valló Román, vagy Üzbég, vagy Pápua is szavazhasson azon vezetők mellett, akik majd itthon, engem irányítanak. A lényeg, hogy ez a FIDESZ számára (mai adatok szerint) fix 12.000 szavazat!
Egyébként a napokban küldik ki azt a tájékoztatónak nevezett propaganda anyagot, amely az alkotmány módosításáról szól, és tudomásom szerint, ebben szerepel majd a következő kitétel (persze ügyesen megfogalmazva)” Alkotmánymódosítási indítványt csak az a kormány nyújthat be, amely az előző ciklusban irányította az országot. Ez annak érdekében szükséges…” (és jön a terelő duma) Nem véletlen mondotta Navrasics úr, (akit egyébkén messzemenően tisztelek beszédkészségéért, és értelmes nyilatkozataiért) hogy” kell egy végleges alkotmány! „
A Magánnyugdíjpénztár lényege, hogy az aktív dolgozó, ebbe a pénztárba befizetve a pénzét, az azt kezelő-befektető szakemberekre bízza az összeget. Majd, mikor eléri a nyugdíjkorhatárt, ebből a pénztárból, apránként visszakapja a pénzét, méghozzá a nyereséggel együtt, mindaddig, amíg él. A pénztár számára az az igazi bolt, hogy sokan meghalnak, mielőtt a befizetésüket kivennék a pénztárból. Tehát, mindenképpen nyereség keletkezik. A magánpénztár kötelező jellegét a FIDESZ koalíciós kormányzat vezette be 1998.-ban, de tavaly, a pénztárak tagjait, gyakorlatilag átkényszerítették az állami nyugdíjpénztárba, a magánpénztárak vagyonát pedig tulajdonképpen elkobozták. Nem is derült volna fény az igazságra, hiszen az illetékesek hihető indokokat hoztak magukkal, de a múlt héten be kellett jelenteni: „Bár a magánnyugdíj- pénztárak vagyonának bevonása késlelteti a nyugdíjproblémát, de 2030-ra a nyugdíjrendszer,mindenképpen összeomlik.”(ez a dátum, szerintem 0.2-vel szorzandó!)
Mi történt még? Apróság, de a benzin mai ára 360 FT. Felett van. A választási kampány idején a FIDESZ teli torokból kiabálta, hogy ez nem normális, ennek” az iszonyú áremelkedésnek gátat kell szabni, és a benzin árát normális mértékűre Kell! szorítani!„ Akkoriban 280 volt az ár, és pont egy hónapja hallottam:”A mostani áremelés, az előző kormány bűne!
Folytatás lentebb |
A fentiek folytatása
Írtam itt, a sajtószabadság bukásáról. Ha csak én, vagy az ellenzékbe vonult MSZP fröcsögnénk az új médiatörvény ellen, nem számítana semmit. De fél Európa átlátja mindazt, amit itt most átgondoltam. Nem csupán az új médiatörvénnyel, hanem a körötte látható körülményekkel van a baj. Ha hiteles szakemberek, európai politikusok támadják a törvényt, akkor meg kéne gondolni: egyáltalán van-e értelme még mindig, mindenkit hülyének tartani, át kéne azt is értékelni, mekkora politikai hasznot hozhat az információirányítás (cenzúra) és mekkora kárt okozhat. Nem feltétlen az országnak,hiszen azzal csak nagyon kevesen törődünk, de annak a politikai vezetésnek, amely nem pillanatnyi hatalmat akar, de láthatóan hosszú távra rendezkedik be. Merthogy, teljesen mindegy, milyen törvényeket hoz egy rezsim, ha azok élhetetlenek, a jónép úgyis elsöpri őket. Hiszen emlékszünk 56 fára aggatott áldozataira, és Causescu kivégzésére! Európában a törvény, nem betonfal! Két dolgot szoktak emlegetni a médiatörvény mellett : Egy (ezt kedves miniszterelnökünktől hallottam): „Magyarországot támadják” . Én úgy veszem észre, hogy nem az országot, hanem a selyemdiktatúra felé sodródó vezetésünket bírálják. A másik: Senki nem tudja miért ágál, senkinek semmi konkrét alátámasztása nincs, csak ész nélkül szidják a médiatörvényt…Akkor most én mondok három konkrétumot.
1.A hírnek minősülő információkat egy olyan csoport joga ellenőrizni, melynek tagjai, gyakorlatilag (hiszen egypártrendszer van!) a kormány érdekeinek képviselői.
2. A médiatörvény olyan fogalmak szerint kíván korlátozni, melyeket nem határolnak be, ezért a megfelelő, és tiltandó tartalmat ugyanez a „tanács” határozza meg, tehát nem csak a lehetőség, de a tartalom megítélésének joga is a kormány képviselőinek kezében van. 3.Ellenőrizni kívánják az online médiát is, de nem részletezik, mi tekintendő magánvéleménynek, és mi:közmegítélést befolyásoló sajtóproduktumnak! sőt büntetni is kívánnak, méghozzá keményen, de csak az EU soros elnökség lejárta után.
…és akkor lássuk azokat a problémákat, melyek közvetve, de mégis, megint a kormányunk működésének következményei.
Eztán, ha egy autóst megbüntetnek, és a tulaj nem fizeti be a büntetést időben, (30 nap) bevonják a forgalomból. Ez a gyakorlat nyugaton hasonlóan működik, de mégis másképp. Itt ugyanis sok a jogtalan büntetés, és ezt a jogtalanságot, nálunk, mindig a szenvedőalanynak kell bizonyítani. Persze, ha már bevonták a papírt, nem fogják csak úgy visszaadni, hiába a tévedés.
Tudomásom szerint, megszűnik a munkanélküli segély, mint ahogy a közhasznú munka már megszűnt. Legújabb információim szerint, azokat az embereket, akik eddig ezekből a juttatásokból éltek, foglalkoztatni akarják majd, többek közt az árvíz elleni védekezésben. A Gárda ingyen ment, de az nem volt jó. Most megint azt a normális felfogású magyar embert kényszerítik majd munkára, akinek nincs 12 gyereke, hogy a GYES-ből megéljen az egész család, és nincs pofája zt mondani, hogy: ”láthassa mindenki: itten nincs is árvíz. Ha meg lesz, akkor egy putrival odább menek”. Az közvetett diszkrimináció, most majd még mélyebb ráncokat vág az elégedetlen Magyar állampolgárok arcára.
Orbán Viktortól hallottam néhány hónapja:”Százezer állampolgárt nem lehet az utcára tenni a moratórium lejárta után, csak azért, mert az előző kormány rossz gazdaságpolitikája miatt lehetetlen helyzetbe kerülve, nem tudja fizetni az égig emelt törlesztő- részleteket.A kormány, mindenképpen elfogadható megoldást talál az eladósodottak részére” Aztán néhány napja azt hallom: a moratóriumot meghosszabbítják, de a lejárta után, valószínűleg óriási gondok lesznek. (ezzel egyébként egyetértek!) Tudni kell, hogy a most problémát okozó lakáshiteleket az első Orbán- kormány alatt adták, boldog-boldogtalannak. Egyrészt, mert valamiféle lakásmegoldás kellett a fiataloknak, másrészt, mert a jó üzlet adott volt, hiszen fedezet gyanánt Apu- Anyu háza is úszik, ha… Másrészt, mert a kölcsönt alacsony kamatra adták ugyan, de járulékos költségekért (Hitelbírálat, állapotfelmérés, stb) óriási összegeket számoltak fel. A lényeg, hogy az építőipar fellendült, a bankok nyertek, a biztosítók kaszáltak…. De meddig? Hiszen minden józanul gondolkodó, tisztában volt már akkor a ténnyel: A kölcsönök felvevőinek nagyobb hányada becsődöl’! Valószínűleg ez volt a hosszú távú cél, hiszen így ugrik a ház, ugrik a fedezet. Ma azt hallom, hogy, hurrá!- a kormány megadóztatja a bankokat, és a multikat. Ez azonban így, nem igaz. Ugyanis a válságadó, tulajdonképpen egyszeri adó. Szükségessége pont a multiknak, és a bankoknak köszönhető, de hosszú távú megoldást természetesen nem jelent! Ráadásul a legutóbbi híreket hallva, a kormány, bizonyos esetekben kezd visszatáncolni.
Az energiaszolgáltatók, az eddigi 3 helyett, 2 hónap múlva kikapcsolják a szolgáltatást. Tudni kell, hogy az etnikai telepeken senki sem fizet áramot!!! Egyszerűen ellopják, de állítólag valamiféle ingyen megoldást is kitaláltak számukra, hiszen az áram, ma alapvető szükséglet. A fát régóta lopják, de állítólag nem lehet bizonyítani, hiszen a biciklire kötözött farakás nem is lopott tűzifa, hanem ellensúly. Nem mondom, hogy nekik nem kell élni, de megint belőlem, belőlünk? Megértem azt is, hogy aki 2 hónapig nem fizette az áramot, valószínűleg 3 után sem fogja, de hátha mégis! Hiszen aki két hónapja nem fizeti, az eddig fizette! Aki eddig lopta,eztán is lopja majd! Másrészt, az áram, nem raktározható. Az erőmű termel, az áramot használjuk,és a felesleges áram, egyszerűen elvész. Érdekességként közlöm, hogy pl. a Paksi atomerőmű, amely a maga megtermelt óránként 2 gigavattjával az ország szükségletének 60 % fedezi, 10.5 forintot kap kilovattonként az áramért. Tessék megnézni a számlán, mekkora haszna van a kereskedőnek, és az államnak…és akkor sajnálják a csórótól, azt az egy hónap egérutat.
DEJA-VU
Milyen furcsa, hogy 1999-ben volt ugyanekkora belvíz volt… aztán árvíz, majd mérgező iszap a Tiszába. Az akkori árvízben leomlott házak egy része mára felépült. Persze óriási adományösszegek tűntek el,és még mindig nem reabilitálták teljesen a környéket, de történt valami. Elmúlt 10 év! A belvízkárosultakon nem segített senki, és mint a lejjebb olvasható tanulmányban kitértem rá, a belvíztárolók is ugyanolyan-semmilyen állapotban vannak,mint annak idején. Az iszapkárosultakat halászati,és mezőgazdasági egységeket, és az Élő Szőke Tiszát senki sem kártalanította. Isten, és a természet segített.
Ma pedig?????????
A vörös iszappal kezdődött. Tegnap mutogatta a TV, hogy technikai felszerelések szétosztásával segít a Vöröskereszt, amely garantálja, hogy a hozzájuk került adományok célba érnek. Ennek a riportnak az az apropója, hogy híre ment: eltűntek a devecseri adományok. Persze senki sem mondta, hogy a Vöröskereszt adományairól van szó. Viszont a riport ezekkel az adományokkal foglalkozott, a többiről csak annyit mondott (mint ahogy Pandacsöki Boborján mondaná): „NEMISSIGAAAZ!”
Aztán itt a belvíz: Szivattyúzzák, de minek? Hiszen a belvíz, az nem árvíz, kéremszépen’! A föld, olyan, mint a szivacs. Magába zárja a folyadékot, majd, ha telítve van, akkor a tetején a folyadék összegyűlik. Ha egy pontból kiszivattyúzom a vizet, akkor az egész területről újra odagyűlik mindaddig, amíg mindenhonnan el nem vezettem a felesleget. Ez annyit jelent, hogy az egész alföldben össze, és a felszínre gyűlt vizet el kéne szivattyúznom. Lehetetlen. Persze az átkosban megoldották! Néhány cm-el a föld felszíne alá ásott víztározókat létesítettek. Ebbe nagyobb mennyiségű víz fér mint a talajba, hiszen ennek a tárolónak minden egyes négyzetcentiméterét a víz tölti ki, nem pedig a talaj,ami csak egy bizonyos mennyiségű vizet képes elnyelni. Ezeket a tárolókat, ideiglenes tavakként a vízi élőlények vették birtokukba, vagy az azóta tönkrement, kezeletlen csatornarendszerek segítségével a folyókba csapolták. A szivattyúzás tehát nem megoldás, de jó pénz az államnak, és a munkát végző cégnek is. Mint ahogy jó pénz a szemét eltűntetése is. Én az északalföldön élek. Itt a termőréteg alatt, jó minőségű sóder található, amelyet bányásznak is nagy erővel. A kitermelt sóder helyén maradt „bányatavak” egy részéből horgásztó lett, vagy sportolásra használják őket. Ezek a tavak, pont úgy működnek, mint a fent említett víztározók.K.b.10 éve rájöttek, hogy ezeknek a tavaknak a medrében sok minden elfér. Hoztak egy törvényt (és nem vagyok biztos benne, hogy nem pont 98-02 közt, miszerint, „ezeket a tavakat vissza kell temetni,mert a talajvízszint olyan mértékben csökkent, hogy már az ásott kutak vízhozama is veszélybe került…” 17 éve lakom itt. Azóta kutam is van, de nem tapasztaltam, hogy csökkenne a talajvíz szintje. Sőt, az alábbi fotón látható, hogy 99-ben ugyanekkora víz volt a völgyben (Túltelített talajvíz = belvíz). Viszont a környék (Monor-Dabas-Bugyi-D.varsány) több települése közelében találtak külföldről származó préselt veszélyes hulladékot. Az eseten a sajtó is sokáig csámcsogott. Persze az okokat senki sem kereste. Azt sem kérdezte senki: „Mivel töltik vissza a sóderbánya medreit?”... Illetve, én megkérdeztem, amikor ott dolgoztam. A válasz: A letermelt meddővel. Tehát: Leabrámolják (a termő réteget lefejtik, és más, tápanyagban szegény területen szétterítik) a földet. Majd letúrják a meddő agyagos homokot, aztán kiszedik a sódert kb 9-13 m. mélyen, és ezt az egész gödröt visszatemetik azzal a meddővel, amely mindössze egytizede az onnan elhordott földnek. De a magyar elhiszi ezt is. Mi lesz, ha sajtószabadság sem lesz? Szerintem, minden valószínűség szerint telepakolják a tavakat szeméttel, törmelékkel, hullákkal, meg ki tudja mivel, aztán néhány centi meddő… és tele a zseb. Véletlen, a belvízvédekezésben használható mellékterméke lenne ez a néhány hektárnyi tó a bányászatnak, nem beszélve róla, hogy a régebbi tavak, napjainkra kiváló turisztikai célpontokká vál |
Ezt most találtam. (nem emlékszem rá, de tetszik!)
Banális blues
„Az élet nem habos torta!”
Virágelvtárs ezt akkor ott tudta.
Hiába hajoltunk balra és jobbra.
A felszín úgyis összezúz,
Az életünk banális blúz!
”Jövőre veled ugyanitt”
Az ígéret szép volt, és megtanít
Hogy holnapra felejtsd az igazit
Az ingeden penészes rúzs!
Az élet csak banális blúz
”A mindenséggel mérd magad”
Ha kezed a pohárhoz ragad
A mindenség mögötted marad
Így igazán mélyre nyúlsz
Mert az élet egy banális blúz
”A jó pap holtáig tanul!”
Ki a fénybe néz az megvakul
A lelkedhez ragaszkodsz konokul
A végére úgyis kinyúlsz
Az életed banális blúz
”Ásó, kapa, és nagyharang”
Örökké csak a halál tart
A halál nekem egy kis falat
Tudom, hogy a mélybe húz
De az élet az banális blúz |
7> Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita.
A lenti bejegyzések folytatása
”A jövő, holnapra jelen, a ma akkorra múlt
Reményt élményt s emlékeket az idő egyszerre nyújt”
Összegezve tehát: Teljesen mindegy, hogy hogyan nevezzük a világgazdasági rendszer egészét, annál is inkább, mert szereplői teljesen más pozícióból, más-más módon járulnak hozzá a működéséhez. Van, aki csupán megéli, van, aki termelő munkát végez, van, aki a fejlődése érdekében szellemi produktummal járul az egészhez, és van aki irányít, a lényeg, hogy mindannyian a nagy-nagy egész része vagyunk, amely „nagy egész” előbb-utóbb darabokra hullik. Olyan, mint egy buborék. Részleteiben nem létezik, de amíg gömb, melynek felülete itt-ott kidomborodik, a másik helyen pedig bemélyed, addig látjuk, érezzük- sőt csodáljuk, mert szivárványszínű, csillogó, nem tudni mi mi-mindent jelent… pedig csak szappan, és víz. Amikor ezek a bemélyedések, és dombocskák olyannyira eltorzítják a felületet, hogy az már nem hasonlít a göbhöz ez a szappanbuborék, mindenképpen kidurran, hiszen a fizika, komoly követelményeket TÖRVÉNYEKET támaszt a gömbbel szemben. Kocka alakú gömb nem létezik. A társadalomtudományokban is vannak olyan törvények, amelyek nem hághatók át akkor sem, ha ez esetben nem éppen egzakt tudományról beszélünk.
Ugyanezeket a problémákat más időben, más pozícióban, de az előző évezred végén többször átéltük már. Karl Marx, akit ma következetesen degradálnak, (bár hitelesen nem bírálják!!!)nézetei , és okfejtései, de főként, tagadhatatlan konklúziói miatt, már 1867-ben, nálam sokkal szakszerűbben, bár nyilván speciálisabban fogalmazva leírta a tőkés gazdasági rendszer egyértelmű hibáit, és annak várható rövid, de hosszú távú következményeit is. A tőkés rendszer, mindenképpen öngyilkos rendszer, hiszen az egyensúlyként kezelt, de valójában pont a különbségek alapján működő gazdasági paradoxon olyan helyzetet generál, amelyben az ellentétes érdekek, mind gazdasági, mind társadalmi, sőt! ökológiai tekintetben is ellentétesen fejlődnek, mint azt a logika, a fizika,és a szociológia törvényei megkövetelnék. A tőkés rendszerben, valójában csak a technika fejlődik tagadhatatlanul pozitívan, de ez is negatív következményeket hozva. Valódi megoldás mindaddig nincs (és ezt Marx tőkésként is látta,és elismerte) amíg a világ egésze, egy új fajta, szükségletszemléletű, tehát profitmentes gazdasági rendszer megalkotására, és működtetésére nem képes. Ezt a fajta társadalmi- gazdasági- politikai rendszert kommunizmusnak nevezzük. Bár Marx bízott a kommunizmus kényszerűségének erejében, hiszen előre jelezte a mai globális gazdasági válságot, rá nem jellemzően, mégiscsak szubjektíven gondolt a megoldásra. Figyelmen kívül hagyta ugyanis azt az egyszerű tényt, miszerint a gazdaság teljes átalakítását, egy bizonyos tőkés- társadalmi fejletség szintje felett, a fegyverek minősége, és birtokosaira jellemző társadalmi osztály minősége miatt, kizárólag a gazdaság abszolút irányítói végezhetik el. Tudjuk, hogy Marx nem csupán zsidó származású filozófus volt, de felmenői közt számos rabbi akad. Ő az az egyén, akiről alább írtam már- aki tehetsége, és (vagy) pillanatnyi helyzete miatt a működő rendszerben homokszemként (mégis meghatározóan) befolyásolja előre nem látható irányba a tömegek, egyébként előre számítható jövőjét. Tudjuk, hogy a gazdaság mai irányítói is a zsidóság képviselői. Mindez nem a lehetséges, értelmetlen- negatív előítélet lehetősége miatt fontos, hanem mert tudni kell: a zsidóság nem csupán vallásában, de saját magát megjelölve fajtájában is elhatárolódik a többi embertől. Ennek egyszerű oka, a valódi hatalom, és tudás (!) megőrzésében keresendő. E- „tanulmány” elején már rámutattam, hogy a civilizáció hajnala óta őrzi a kereskedelem során megismert vívmányok értékét, titkait. Napjainkban mindennek pont annyi lényege van, mint a társadalmi helyzetük több ezer éves történetének. A mai gazdasági vezető réteg, többszörösen „önvédett” helyzetből szemléli, és irányítja a modern civilizáció alapját, és zálogát: az értékkülönbségek állandó meglétét. A zsidóság a pénzt, nem mint tárgyat, hanem mint fogalmat birtokolja, hiszen egy bizonyos összeg felett, a pénz mennyiségének semmi értelme. Pont ez a válság lényege! Amikor a Pénz abszolút értéke megszűnik létezni, az maga a vég…. Vagy a kommunizmus, amit pont e-miatt a lényeg miatt kell gyűlölnie minden embernek, aki a pénz értékét biztosítja!
Paradox megoldás lenne elvárni , hogy ezt a rendszert, az irányítók egy olyanra cseréljék, amelyben anyagi, és erkölcsi tekintetben az általuk eddig irányított tömegek szintjére süllyednének. Tehát, a világgazdaság teljes átalakítása megoldás lenne, de a kommunizmus (sőt a felé vezető szocializmus is) olyan utópiák, melyekről a történelem bebizonyította, hogy még olyan társadalmi traumák okán sem képesek megvalósulni, mint a XIX század végén végig söprő nulladik világháború.(hiszen közel egy időben a világ minden pontján, főként társadalmi elégedetlenségből fakadó forradalmak, és háborúk dúltak) vagy a két, nevén nevezett világégés.
A harmadik lehetséges megoldás, bár előre jelezhető, mégsem tervezhető, irányított folyamat következménye. Mint az imént is írtam, komoly a átalakulások mindig, valamilyen társadalmi trauma, általában a háború következményei. A világháborút, mint eredményt ígérő megoldást, már a cikk elején elvetettem, viszont, a természettudomány fejlődése okozta környezetkárosító hatás olyannyira felgyorsult, hogy a mai számítások szerint néhány évtized (de reálisan felmérve, mindössze néhány év!) elteltével a föld fizikai jellemzői olyannyira megváltoznak, hogy a következmények túlszárnyalják a tömegpusztító fegyverek hatását. Összehasonlításként. A Hiroshimai atombomba, azonnal elpusztított 100 000 embert. A Sumátrai szökőár kb 230 000. emberéletet követelt, míg a New Orleansi hurrikán, 65 millió dollárnyi értéket pusztított el. A természet, módfelett egyszerű, de rendkívül őszinte módon, számunkra, sokszor érthetetlen törvények szerint sokkolja, pusztítja az őt felülbíráló, meggyalázó, megalázó EMBERT!
Nem szívesen bocsátkozom előrejelzésekbe, sőt, a megfigyeléseimet, intuícióimat sem kívánom e-helyen megfogalmazni, hiszen a társadalmiakkal szemben a fizika törvényei, történései mérhetőek, és tagadhatatlanok...
Nézetek körül magatok!
Abban biztos vagyok, hogy a fent olvasható gondolatok nem kizárólag az én fejemben születtek meg. Mások, akik nálam komolyabb alapokkal rendelkeznek, tán már a megoldást is kiválasztották. Várják, vagy előkészítik. Én, legvalószínűbbnek, és legélhetőbbnek, a harmadik variációt tarom. Részint, mert elkerülhetetlen, részint, mert nem okolhatok érte senkit, csak az emberiség egészét, végül pedig (de nem utolsó sorban), mert bár iszonyú pusztulást ígér ez is, de a trauma, a START, kicsit sem tőlünk függ. Hiszen már elindultunk!
|
6> Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita.
A lenti bejegyzések folytatása
”A jövő, holnapra jelen, a ma akkorra múlt
Reményt élményt s emlékeket az idő egyszerre nyújt”
Az alcímben olvasható lényeg… az is, hogy a folyton múló idő, következmények sora, melyben a jövőt, a múltunk, és jelenünk értékelésével komoly esélyekkel jósolhatjuk meg.
A jelent, leginkább a káosz határa jellemzi. Az egyéni jelenlét értéke, vagy értéktelensége, a közösségi érdekek leértékelődése, a társadalmi hovatartozás zavaros határozatlansága, vagy magasabb szinten: a világgazdaság, és politika, amennyiben valamiféle együttes rendszerként vizsgáljuk, pengeélen egyensúlyoz a totális összeomlás, és a reális, hosszabb távú megoldás lehetősége közt.
Ahhoz, hogy a mostani problémákat: az újabb ipari forradalom* következményeként nyakunkba szakadt gazdasági válságot, illetve az ebből fakadó nemzetközi, és (pl. esetünkben) nemzeti politikai konfliktusokat hathatósan megoldjuk, alapvetően 3 utat választhatunk. A ma tapasztalható problémák mértéke túlnő, az ideiglenes -„válság- kezelés” lehetőségén.
Az egyik megoldás, a totális háború…lenne (merthogy a lokálisakból, eddig sem következett hosszú távú, pozitív eredmény) de ennek a „megoldásnak” nincs értelme, értéke, hiszen nincs, aki a végeredményt élvezhetné, vagy akárcsak - megélhetné.
A másik lehetőség, a globális gazdasági átalakulás. Mivel ez a legbékésebb megoldás, érdemes elmélkedni róla.
Lényege, a magánvagyon, és magánhatalom átértékelése, a közös humán,és anyagi értékek előtérbe helyezése. Nem csupán a pénzről, hanem a pénz értékét adó energiáról, munkáról, bármilyen, az ember által értékelt szellemi, lelki, vagy anyagi javakról van szó!
Részleteiben: A foszilis energiák felhasználása köré épülő komplett gazdasági rendszer ( Kutatás, bányászat, energiaátalakítás, energiaszállítás, energiafelhasználás, az energiafelhasználása által létrehozott egyéb javak….) megváltoztatása szükséges ahhoz, hogy a foszilis energiát alternatív energiára váltsuk. A legnagyobb gond az, hogy amennyiben ezt nem tesszük meg, a környezetszennyezés okozza a modern civilizáció, tehát az emberiség végét. A világgazdasági rendszer, tulajdonképpen egy nagy kör, amely többek közt, az energiafelhasználásra épül, és ettől függ . Az energiát, mint tényezőt, példának említettem, és nem egyetlen megoldandó problémának. Az élelmiszeripart is említhettem volna, hiszen ennél alapvetőbb igényünk csak a szaporodás kérdése lehet, és bizony, mindkét kérdésben ugyanolyan sötét a jövő képe, hiszen míg az állat, és növényvilág popupációinak egyensúlyát természeti törvények befolyásolják, addig az ember egyre több zavaró tényezőt iktat ki a számára mind biztonságosabb élet érdekében. Védekezik a betegségek ellen, megmenti az életképtelen egyedeket, sőt, gazdasági tényezőként kezeli a társadalmilag összeférhetetlen, vagy biológiailag, alkalmatlanokat, e-mellett a kényelmes élet negatív vonzataként jelentkező balesetek ellen is előre (na meg utólag) védekezik Mindez társadalmi zavarokat, és túlnépesedést okoz,(ami kérdésessé teszi a lelki béke, és az emberi élet abszolút értékét.) … hogy az emberek egyre többen lehessenek, egyenes arányban kéne nőni az élelmiszer mennyiségének, viszont ahhoz, hogy kellő mennyiségű élelmiszer alapanyagot termeljünk, egyre nagyobb területre van szükségünk, egyre több munkásra, amivel még csak nem is lenne baj, hiszen felállhatna egy egyensúly, mely az alapvető szükségleteket mindannyiunk részére biztosítja. Azonban (mint ahogy az energiafajták, és felhasználásuk esetében is) az ésszerű egyensúly, értékében a magánérdek mögé szorul. Nem mindenki akar termelni, de mindenki éhes lesz előbb utóbb. Ebből az (is) következik, hogy a megfelelő mennyiségű élelmiszer alapanyagot minél kisebb helyigénnyel, minél kevesebb munkaerő igénybevételével, tehát minél olcsóbban akarjuk előállítani annak érdekében, hogy az adott mennyiség azoknak az embereknek a számára is elegendő legyen, akik a termelésben nem kívánnak részt venni. Természetesen ez-utóbbi emberek irányítani fogják a termelés folyamatát, mégpedig a számukra legkedvezőbb irányba. Ha pedig e-szerinti az alapelv szerint értelmezzük a folyamatot, tehát az irányítók elérik a céljukat, mégpedig, hogy valódi, termelő munkát nem kell végezniük, de cserébe el tudják hitetni a nekik dolgozókkal, hogy a jelenlétük pont olyan fontos, mintha részt vennének a termelési folyamatban,akkor egyre nagyobb felesleget állíthatunk elő. Ez a felesleg, a haszon. Tehát, minden esetben: legyen az energia, élelmiszer, vagy használati tárgy, szolgáltatás, vagy bármi más, felesleg keletkezik,amely eladható értékként vesz részt a körforgásban. A felesleg, nem egyenletesen, az emberek igényei szerint oszlik el. Ebből egyenesen következik, hogy akinek kevés van, az elégedetlen, akinek pedig sok jutott, az igyekszik megtartani a pozícióját, hiszen az anyagi, és szellemi javak általános értéke, állandó fogalomként kifejezve: a pénz, ami pedig a hatalom záloga. Csakhogy! A pénz, tulajdonképpen csereeszköz. Olyan fogalom (tárgy) amely egyrészről fizetség a munkáért, és fizetség a javakért is. Leegyszerűsítve tehát, a munkás pénzt kap azért, amiért előállít valami féle terméket, majd ezt a pénzt olyan javakért adja cserébe, amit nem ő állított elő, de szüksége van rá. A tőkés, (legyen az ipari, vagy mezőgazdasági befektető) nem állít elő semmit, de rendelkezik azzal a pénzzel, (vagy hitellel) amiből a munkást kifizeti, illetve megveszi a nyersanyagot (ami szintén munkások munkája által keletkezett), gépeket, energiát, s.t.b. A tőkés tehát megtermelteti az árut, kifizeti a megtermeléshez szükséges összeget, majd eladja az árut., természetesen több pénzért, mint amennyibe az előállítás került. Ez az értékkülönbség, a profit. Ezt a profitot, normális körülmények közt többen használják. Spekulációk sora épül erre a profitra, no meg ebből a profitból kéne finanszírozni a köztisztviselőket, a szociálisan rászorulókat, a művészeket, betegeket, a tudósokat a koldusokat, és mindent, ami a munkás bérének maradékából már nem fedezhető. Ahhoz, hogy ez a rendszer működjön, el kell adni az árut, amit a tőkés megtermeltetett, viszont a tőkésnek, mint már az elején jeleztem, az az érdeke, hogy cége, minél olcsóbban termeljen, minél többet. Egyre kevesebb munkás, egyre többet termel, ezért egyre kevesebben kapnak bért, hiszen nincs szükség a munkás munkájára. Amennyiben ez a jelenség általánossá válik, tehát a munkás hiába akarna más területen munkát találni, ott is ugyanez a helyzet, munkanélküliséggel kell számolnunk. A munkanélkülinek nincs pénze, ezért nem vásárol a megtermelt áruból, tehát a megtermelt javak egy része a tőkésnél marad, nem tudja azt eladni, de élni a munkanélküli is akar, tehát őt is a létrehozott profitból kell eltartani…A túltermelési válságok mindaddig kezelhetők, míg a termelésre épülő spekuláció szabályozni tudja az egyensúly megbomlása okozta gazdasági ellentéteket, de amikor a fizetőképes kereslet annyira lecsökken, hogy az amúgy is túltermelési válsággal küzdő tőkés már nem képes finanszírozni az érdekeit védő államot, akkor gazdasági válságról beszélünk. Olyan ez, mintha egy láncszemet melegítenénk hegesztőpisztollyal, az nyúlik, bizonyos részei elvékonyodnak, majd amikor kiolvad a vontatóláncból. A konvoj leáll.
Összegezve tehát: Teljesen mindegy, hogy hogyan nevezzük a világgazdasági rendszer egészét, annál is inkább, mert szereplői teljesen más pozícióból, más-más módon járulnak hozzá a működéséhez. Van, aki csupán megéli, van, aki termelő munkát végez, van, aki a fejlődése érdekében szellemi produktummal járul az egészhez, és van aki irányít, a lényeg, hogy mindannyian a nagy-nagy egész része vagyunk, amely „nagy egész” előbb-utóbb darabokra hullik. Olyan, mint egy buborék. Részleteiben nem létezik, de amíg gömb, melynek felülete itt-ott kidomborodik, a másik helyen pedig bemélyed, addig látjuk, érezzük- sőt |
Nyiltan, a jobb, és baloldaliság ellentétéről
Mindenek előtt, tizzuk, mi is a jobb, illetve baloldali politikai álláspont. Bár erre itt, nem lenne szükség, hiszen ez nem ismeretterjesztő, hanem inkább véleménykinyilvánító lap, amennyiben a politikai lényegét vizsgáljuk.
Jobboldalinak, általánosan a konzervatív, a valamilyen tősgyökeres hierarchiában felosztott társadalmú, míg baloldali eszmének a haladó, a szociális különbségeket inkább humánértékalapon megkülönböztetni kívánó politikai nézetet értjük. Ezen belül megkülönböztetunk radikális illetve közép-jobb, közép-baloldali politikai felfogást, amely nem tévesztendő össze a szélsőséges nézetekkel!
Hihetnénk, hogy semmi lényege az imént leírtaknak, hiszen egyrészt, aki manapság politizál, az vagy szakmai alapon teszi ezt, vagy autodidakta, illetve (szerintem) inkább dilettáns módon.
Aki szakmai alapon politizál, az- eltekintve a tudományos alapon politizálóktól, egyféle képpen gondolkodik: én-Én-ÉN! Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem érdekli a politikai ideológia, hiszen a politikai hovatartozás jelölése, számára csupán eszköz. a lényeg a pénz, illetve magyasabb szinten a hatalom, és nem számít, hogy ezt milyen áron, vagy módon éri el. Machiavelli mondotta 1500 körül, hogy a cél, szentesíti az eszközt. Ez az örökérvényű megállapítás mindent elmond a politikusokról. Egyszer egy politikus ismerősöm azt mondta: Ahhoz, hogy jó politikus légy, egyetlen fontos dolog szükséges: Iszonyú hosszú kar... hogy hátra nyúlhass vele a gerincedig, majd azt kiszakítsd onnan, és jó messzire elhajítsd. A politikusok annak a régi latin mondásnak az értelmét is tudják, mely szerint, cirkusz, és kenyér kell a népnek. Ha elég nagy a cirkusz, kenyér sem kell.
Ha valaki otthon politizál, azt a legritkább esetben érdekli, hogy a jobb, és baloldal fogalma a Francia Forradalomig vezethető vissza, és azzal sem különösebben törődik, hogy míg a jobb oldal az anyagi világot tartja lényegesebbnek, az embert ez alá rendeli, addig a bal oldal az emberi értékeket tartja meghatározónak,amihez képest a világ, relatív.
Az otthon politizálók 80-90 % egy dolog érdekli. A vita lehetősége. Legyen ok leköpni a másikat, legyen miért kinevetni, megvetni, megítélni. A dilettáns politizálók tehát pont azt teszik, amit a politikusok elvárnak tőlük.
Ma, magyarországon, gyakorlatilag semmi értelme oldalakról, és árnyalatokról beszélni, hiszen semelyik oldal nem az eredeti ideológia szerint működik. Rendszeresen hallgatom, olvasom, és véleményezem mindhárom (hiszen a kisebbség külön oldalnak tekinthető) oldal politikai fórumait, és azt látom, hogy senki sem keresi a konfliktusok megoldásának lehetőségét, tulajdonképpen búfelejtőként kezelik napjaink új lehetőségét, az informatika fejlődésével született online, tehát azonnali, mások által látható, érthető reakciót közlő műsorokat, oldalakat.
Folyt köv |
Mindenek előtt: Tiszta szívemből kívánok Boldog új esztendőt Nektek!
Számomra a tavalyi év, mintegy felkészítő jellegűen vegyes esztendő volt. Ez a lap, nagyjából azokról a következtetésekről, a világ felé való érzésekről szól, ami én vagyok. Köszönöm Maryannának, azt a sok-sok időt, amit a technikai háttérre áldoz, hiszen a honlap külleme, és működése az ő érdeme. Az utóbbi időben, több, mint 100-an keresik fel Peth könyvét, naponta, ami viszont annak a néhány olvasónak az érdeme, aki akár direkt, akár véletlenül, de rátalált erre a honlapra, és másokkal is megosztotta az innen eredő gondolatait, esetleg ajánlva az itt olvasottakat, látottakat másoknak.
Az utóbbi két évben nem annyira a versek, hanem a politikai mondandójú írások vették át a főoldal terét. Pontos dátumot is mondhatnék: 2008. November 24. Akkor azt írtam:
„…Nóri! Tudom, hogy ami megtörtént, az nem változhat meg. Nagyon sokat gondolkodtam rajtad. A kisfiam karate bemutatóin ezután is ott leszel velünk a hipp-hopp csapattal, és az év végi díjátadókon is „halljuk” majd a neved. Gondolatban én átéltem az elkeseredettséged, a fájdalmad, mert egyebet nem tehetek. Illetve talán annyit mégis, hogy megköszönjem ezt az áldozatot. Hiszen a Te fájdalmad árán indult el valami, ami nekünk, halandóknak nagyon fontos. Én, és sokan mások, most újra bízhatok, hogy a gyermekemnek jobb lehet. Miattad!
Köszönöm hát, nyugodj békében Nóri!”
Tisztelettel: Both Péter
Az akkori események újabbakat generáltak, és a történet lavinaként dagadva sodorta a népet egyre mélyebbre. Sok, későbbi , komoly politikai esemény oka vezethető vissza erre a szörnyű dátumra. Itt nálunk, a cigányprobléma konszolidálódni látszik, de az ország általános állapota, minden tekintetben, érezhetően rosszabbodik. Természetesen nem mindenkié, hiszen mindenható kormányunk tagjai büszkén konstatálhatják: Mégis csak sikerült!
Jól emlékszem politikai tekintetben a gyermekkoromtól, egészen tegnapig. Amikor ma megláttam Smidt Pál drámaian megrendezett, mesterkélt köszöntőjét, eszembe jutott, hogy mennyire utáltam szegényt, amikor Főpolgármester jelöltként hangoztatta a függetlenségét. Rövid idő múlva a FIDESZ alelnöke lett, de e-mellett a MOB elnökeként védte a Magyar olimpikonok jogait, érdekeit. Egyengette az útjukat a tőle telhető leg jobb tudással. Elsőként jelentette ki Annusékról, hogy nyilván doppingoltak( mert az NOB igényei mégis csak fontosabbak két atlétánkénál).
Ma Ő az országunk első embere. A sors furcsa fintora, hogy Mádl Ferencet (aki harmadszori sikertelen megválasztása után legörbülő szájjal , de mégiscsak főfőnök lett) , és Solyom Lászlót a raccsoló-selyp jogászt követve ezen a poszton, a Magyar nyelv védelmében több ízben nyilatkozta komoly arccal: Ő munkálódni fog a nyelvünk fejlődéséért, szépségének megőrzéséért. Erre ma azt olvasom a Stop-on:
"Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel" - írta Kölcsey Ferenc 1823-ban. "Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!" - írta a Köztársasági Elnöki Hivatal, és mondta Schmitt Pál 2011 január elsejének első órájában a televízióban.
Az idézet annak ellenére szerepel rosszul a hivatal honlapján…A helytelenül idézett mondatot nem sokkal cikkünk megírása után, délben kijavították…”
Az egész bagatell ügyben az a legszebb, hogy Kölcsey így írta meg az első két sort:
Isten áld meg a Magyart
Jó kedvel, bőséggel,
Vitatkozhatunk a ragozások, és az írásjel helyességén, de egyrészt, akkoriban nem annyira a tiszta logika, mint a tradíciók határozták meg a szabályokat, másrészt: Ő így írta, és kész! Akár tetszik, akár nem, a cikk írója tévedett. Ma másként szövegezzük a Himnuszunkat, de ezt annak a hivatalnoknak is tudnia kellett volna, aki ezt így közölte az említett honlapon. A (szerintem) legnagyobb hiba pedig, hogy, miután dilettáns módon az eredeti szöveget tették közzé, valójában nem tudták, mit is tesznek, és gyorsan javították a „hibát” ahelyett, hogy indokolták volna. Mindez egy apró hiba az év első napján, de kiválóan tükrözi a jelent, és szomorúan rajzolja meg a jövőt!
Isten legyen velünk! |
„Csendes éj”
Az éjszaka zajai ellepik a tájat
Életre kelnek félelmek és vágyak
Szunnyadó ember a holnapot várja
Na pont ez a nyugalom, nem várható mára!
Színes fényekben merész remények
Pezsgőt vedelő vidám legények
Virsli és sült malac fekszik a tálban
A holnapi újév mosolyog a mában
Fiatalok serege a táncot ropja
Menekül az élet ezernyi gondja
Reggelre egy évvel öregebbek leszünk
A fejfájás ellen, majd orvosságot eszünk
S az éjszaka zajai majd lecsendesülnek
A másnapos emberek elszenderülnek
Alszik az álom is a borszagú gőzben
…És szólít az anyám: „Friss kávét főztem!” |
Első egyértelmű lépés a totális diktatúra felé!
Tegnap, egy olyan törvényt írt alá a 2/3-os rezsim "független feje", mellyel az általam írt cikkek jövőbeni törvényessége is megkérdőjeleződik. Ma még 2010.-et írunk, de holnap, már "jövőre" van. Lehet, hogy egy ideig ez az utolsó őszinte irományom, amely politikai mondandót hordoz.
Az uralkodó osztály látja az óriási szakadékot, ami a jövőnk útjában áll, ezért napról napra egyértelműbb törvényeket hoz a hatalma biztosítására. A hírek, sokkal konkrétabban befolyásolják az egyszerűen gondolkodó embereket, mint a saját tapasztalataik, hiszen, míg ez-utóbbiakat megéljük, a híreket csak el kell hinni.
Nihil nimis- Az is hír, ha nincs hír! Ha nincs mit enni, az nagyon rossz. Ha semmibe veszik az érdekeid, ha letagadják a múltadat, ha elveszik felőled a fedelet, az is rossz. De ha nem hagynak beszélni, az mégrosszabb, hiszen a "gondolatnak megtiltani nem lehet".
Ad astra, per aspera- tövises az út a csillagokig
A média törvény nem egyéb, mint mégegy tövis a szebb jövőig. Remélem, és hiszem, hogy a fiam , megint olyan büszke lehet a magyarságára, mint amilyenek mi voltunk gyermekként. Magyarország sokat változott azóta. Ezt az országot tervszerűen szétrabolták, leigázták, tönkretették erkölcsileg, gazdaságilag, de még földrajzilag is, az utóbbi 30 évben. Sajnos ez még csak nem is a mélypont, hiszen tavaszra áradással, belvízzel, etnikai viszályokkal, és totális csőddel kell számolnunk. Deja vu! Mintha Isten is tiltakozna a Jelenük ellen.A médiatörvény ezeknek a várható törvényeknek az elfedésére készült. Európa értelmesebb politikusai érzik, hogy ez helytelen út, de ez itt Magyarország!
1848.-ban voltunk utoljára ilyen komoly gödörben nemzeti, gazdasági, és politikai értelemben.. Akkor a "sógorok", ma a bankár-etnikum tépi ízekre a Nemzetet. Nemzeti öntudatát olyan energiával tapossák a sárba nap, mint nap, mintha végleg meg akarnák semmisíteni mindazt, ami Magyar. 1848-ban fél európa összefogott, mert a Magyar bár önfejű, és békétlen, álnok, még a saját népével is, de ha felbőszítik, akkor irgalmatlan. Találékony, gondolkodó, és energikus. Soha nem született annyi hős, mint amikor szükség volt rájuk, és soha annyi irodalmi remekeket nem írtak még, mint akkoriban.
Akkor, legyőzték a Magyar népet, de olyan romokat hagytak, amelyből ma is várakat építünk.
Tudom, hogy lesz ez még roszabb is, mint eddig, de hiszem, hogy minden völgyet hegyek vesznek körül. Európa már tiltakozik az itt kibontakozó diktatúra ellen, de mi Magyarok tehetünk róla, hogy idáig jutottubk! Akik ma büszkén pózolnak a sajtók címlapjain, bukott angyalként hirdetik fedhetetlen erkölcsüket, vajon belegondoltak-e, hogy a történelem ismétli önmagát, és ahogy a völgyeket hegyek követik, úgy egyszer fent, egyszer lent a rend!
Egy jótanács az uraknak: A törvényeknek addig van értelmük, amíg betartják őket. Azok a törvények, amelyek a már megszokott szabadságot korlátozzák, anarchiához vezetnek, és amely törvény bástyaként védi ma az uralkodót, az holnap pallosként sújt le rá! |
Boldog Karácsonyt Nekik is!
…a lelked megtöltötte
a család, a szeretet, a béke.
S a csillagszóró pontjai
felszöknek az égbe…
Csak egy percet szakíts
a boldog órák között!
Azokért, kiktől ez az illat
messze költözött.
A világ Jó, és Rossz
kavargó tengere.
Koldusok, királyok
sodródnak vele.
De amott, a szomorú szemű
Ártatlan gyermekek!
Ők mindebből semmit
sem értenek! |
5> Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita.
Múlt, jelen, jövő
Az alábbi bejegyzés folytatása
Mindez a mai viszonyok komolyabb áttekintésével, szinte rémisztő jövőképet mutat, hiszen egy olyan világgazdasági válságot élünk át, amelyből nem látni a kiutat, csak az alagút végi fényeket, de azok a Koreai félszigetről jönnek.
Történt ugyanis tavaly, hogy az elképesztő diktatúrában, iszonyúan megnevelt Északkoreai katonaság (amely minden bizonnyal rendelkezik nukleáris, és egyéb tömegpusztító fegyverrel, valamint olyan mértékű elvakult fanatizmussal, amihez a japán kamikázék kisovisok voltak) felszólítás után elsüllyesztett egy, egyes hírek szerint halász hajót, más hírekben viszont délkoreai hadihajót, mely megsértette a fenségvizeit. Ebből nemzetközi botrány lett, amelyet Délkorea (nyilván a nagy testvér hatására) nemrégiben egyértelmű agressziónak tekintve hadgyakorlatot, tartott az északi határ közelében. Az erődemonstráció során, véletlenül áttévedt néhány rakéta az északiak felére (ezt csak néhány hírben közölték), amire Északkorea válaszként megágyúzta az egyik déli szigetet. Néhány halálos áldozatát mutogatva Délkorea ismét hadgyakorlatba kezdett, de már közösen az USÁ-val. Mindeközben Japán is Belépett a gyakorlóközösségbe. Egy apró hír szerint, dec. 8. –án egy orosz gép zavarta meg a társasjátékot, de mindehhez hozzá kell venni azt a nyilatkozatot is, amelyet a fentiekben már említett Kína tett: Kina nem engedi, hogy a kizárólagos gazdasági övezetében NÁTÓ haderők gyakorlatozzanak. E-mellett: Kína ma a világ legnagyobb valutatartalékával rendelkező ország az Oroszok, és India mellett, és nem hajlandó belépni a nukleáris ellenörző buliba. Szívesen ad kölcsön a világ 6 legnagyobb bankjának, és hangoztatja, hogy nem akarja Átvenni Amerika szerepét. Bár a hordónkénti olajárat ma még dollárban határozzák meg, de ez, és a más nagytömegű tőzsdeárak is az ő keresletének mértékétől függnek.
Mindebből számomra az derül ki, hogy az ellenőrizhetetlenné vált világgazdasági folyamatok, ellenőrizhetetlen reakciókat, és politkai eseményeket generálnak |
[817-798] [797-778] [777-758] [757-738] [737-718] [717-698] [697-678] [677-658] [657-638] [637-618] [617-598] [597-578] [577-558] [557-538] [537-518] [517-498] [497-478] [477-458] [457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1] [Archívum]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
VIDEOK
Frissítés
