Új bejegyzés Frissítés

2018.08.11. 14:54 Maryanna

Üvegházhatás Hajnalban a higanyszál a negyven fölé szökött Hullámzik a messzeség az aszfaltos út fölött A legutolsó fecske is az Arktiszra költözött Cseppmentesen fogy a víz a Balaton medréből Öregapó mesél halkan a sosemvolt télről Szomorúan súg a csend az üres játszótérről Autó berreg, gazdájáról verejtékcsepp cseppen Forró légben kábultan egy hízott döglégy reppen Az égre nézve minden élő sápadtan elretten …és tűz a nap, mert ez a dolga hiába az átkok Jobb időt e haldokló világban miért vártok Saját tetteitek ára száll most vissza rátok

2011.12.27. 12:18 Noname

Ezúton tájékoztatom az oldal szerkesztőit, hogy a jobb oldalon szereplő "Legjobb lapok" rovatban a számomra roppant megtisztelő Tufako link megváltozott, az eredeti oldalnak nem volt elég a reklámbevétel, ezért költöznöm kellett. Az új cím: http://tufako.atw.hu Esetleg még itt is előfordulok: http://www.fotocommunity.com/pc/pc/mypics/834215

2010.11.19. 17:49 Krisztina

Szép napot! Szeretném , ha valaki véleményezné ezt a befejezetlen versnek kinéző akármit ... ( minden vélemény jöhet ) csak kíváncsi vagyok , hogy más hogy látja ezt az egészet.És hogy a későbbiekben mire figyeljek oda. SAJNOS még a címe sincs meg :/   Sosem éreztem ennyire idegennek a telet. Két szemem sír , szívem megremeg. Telnek-múlnak a napok, de én folyton arra gondolok, hogy a nyár elmúlt, emlékeim száma nem halványult.   Nem kell többé a bú, azt vigye el a múlt, S ne kérdezd többé merre visz az út. A hűvös idő elmúlt , mégis megborzongva látom, hogy egymaga ül, odakint és tájon.   Messzi távol , eltűnődve látom, hogy mivé vált a világ e határon. Látni vélem , azt a képet , ahol a tavasz hozza el a szépet.   Sosem éreztem ennyire idegennek a telet. Két szemem sír, szívem megremeg......   és elmaradt a befejezés sajnos vagy nem sajnos :/ de , amennyire én tudom, a Faust is sokáig íródott :p :)

2010.02.21. 23:55 Noname

Képet megint nem tudok ide tenni. Nem vagyok egy szellemóriás, de mégis. :(

2010.02.21. 23:47 Noname

Az ősidők erdejének Égig érő fáján a majmok Éji rémektől félőn vacogva A Holdat csodálva nézték Szomorú szemükben A csillagok képe Fénylőn tükröződött Oda eljutni nagyon akartak E hatalmas tettre törni Elszántak voltak Nemzedékek hosszú Során keresztül Cselekedtek öntudatlan Kőkemény akarat Hajtotta őket Szakadatlan Fiaik a tüzet A földre lejőve Megszerezték Babilon tornyait Egyiptom gúláit Eget ostromolva Megépítették Az Értelem fénye Hajtotta őket előre És az unokáik Unokáinak Kései unokái A hosszú út célját Küzdelmeik által Konok kitartással Végre elérték A csillagok kapuja Megnyílott előttük Lábuk nyomát a Holdnak Halott porában hagyták Mementóképpen S hiába volt minden Földnek iszapjába Visszahullottunk Taposni egymást Gyilkolva vérünk Pár tarka papírért Némi hatalomért Földanyánkat Holnapjainkat Eltiporva Marakodó majmok Maradtunk És odafent messze A csillagok fénylő Végtelen mezői Titkaikat nékünk Féltően őrző Édeni világok Hiába várják Eljövetelünket Az Öröklétért

2009.07.05. 23:43 Noname

Vallomás   Ébredés hideg Reggelen Boldogság nékem Nem terem   Elveszett létem Szerelem Vágyaim vágya Kedvesem   Lantomat tépve Pengetem Emlékek lángját Kergetem   Vihar ha támad Végtelen Szél tépi arcom Védtelen   Holdtalan sötét Éjjelen Álmodlak Téged Éberen 2007.

2009.07.05. 23:40 Noname

2009.07.05. 23:01 Noname

ÉBRENLÉT ÉS ÁLOM ( A hideg dalai 2 ) Éji csendben Felriadva Ártó lepelként Borult fölém Ellenség világnak Komor nagy csendje Január hidege Penge szívemben Hópehely hullott Könnyé változóan A szemembe Tétován ujjaim Padom erezetén Múló Idő arcát Sötét rúnáknak Fájón szép igéit Tapintották Értelmetlenségben A fák kiáltó árnyak Mint néma jajszó Tornyosultak Körülöttem Egy másik világban A hideg csak emlék Csillagok fénye Mécses az éjben Életek titkát Súgják a lombok Pillangószárnyon Napsugár csillan Lelked a lelkem Vihartól óvja Megfáradt elmém Békéjére rálel Szemem lecsukva Visszamenekültem Álmaim várába Visszafutottam Ó én Tehozzád Világom kincse.. 2007 február

2009.07.03. 22:04 Noname

POGÁNY LITÁNIA Villámlástól, égzengéstől Jégesőtől, földrengéstől Ments meg Uram minket.. Az elvesztés borzalmától Emlékezés fájdalmától Védd, Uram, szívünket.. A céltalan reménységtől Az érzelmi szegénységtől Mentsd meg lelkeinket.. Bosszúvágyó indulattól Sok keserű gondolattól Védj meg, Uram minket.. Díszbe burkolt hazugságtól A tettetett barátságtól Ments meg Uram minket. A nemlétnek félelmétől Az őrület gyötrelmétől Védd, Uram, szívünket.. A sötétség ösvényétől Szerelmünknek bús könnyétől Mentsd meg lelkeinket. A kétségek örvényétől Szívünk rideg törvényétől Védj meg, Uram minket.. 2005.

2009.07.02. 21:45 Noname

KÉK MADÁR Tiéd az én lelkem Felszabadult szellem Kék madara Mosolyod ó Drága Világom virága Álmok illata Életem: hogy kerestelek Kedvesem, ó, megleltelek Boldogság vár Ölelésed életet ad Szívem már a Tiéd marad Ó kék madár A tündöklõ égen Repül Hozzád szépen Kék madaram Dalol Neked csodaszépet És ad mindig békességet Örök nyaram Könnyű szárnya ha megrebben Öröm csillan a szemedben El ne hagyjon Válladra száll, örül Neked Tápláléka a szeretet Ott maradjon Teérted ó tűzbe megyek A világon úrrá leszek Az éveken Kék madaram Hozzád repül Tõled soha el nem kerül Az életem 2004.

2009.07.02. 21:39 Noname

Az alkony virágai Kis tavam partján Elért az alkony Isteni látvány Csodás ajándék Örök napisten Tűzpiros köntöst Magára öltve Zuhant az éjbe A víztükörben Millió apró Csillogó mécses Búcsúzó fénye Ezernyi illat Üzent az élet Ünnepi csendben Álmot idézőn A tó fölé nyúló Bíborló ágon Mint vércseppek Ültek a virágok.. 2008.

2009.06.29. 22:18 Noname

Ősz.. Szeptember havában Hűvös lett az alkony Elmentek a fecskék Fakulnak a fények Szomorú a dallam Vége már a nyárnak Búcsúzik az élet Hallgatásba bújva Télbe hanyatlóan Arany lombok árnyán Pincék hűs rejtekén Hegyek nedve érik Öblös hordók mélyén Mámor italává Kicsiny tavam mentén Parti fűzek súgják Szerelem meséit Mosolyok emlékét Levelek hullnak Néma erdők árnyán Völgyek hajlatában Vadvirágok nyílnak Elmúló pompa Bódító illat Álmaink születnek Alkonyi napsugár Bíbor-meleg fénye Arcom cirógatja Lágy asszonyi kézként Vágyakat idézõn Talán boldogságot Új nyarat ígérve Vigasztalóan 2008.

2009.06.29. 21:43 Noname

Holdhimnusz Esti szép egeknek Felfénylõ csodája Hûséges társa Földanyának Álmainknak örök Kísérõje vagy Te Nélküled az éjek Sötétségbe fúlnak Ott voltál az égen Amikor a Szellem Életre ébredt Ezen a Földön Láttad az Embert Magasba törni Mint büszke pálmát Babilon porából Látni fogod tán még Ostoba bukását Örökre eltûnik Egyszer az Értelem Világ színpadának Függönyei mögött Akkor is ott leszel Borongós egeken És tán emlékezel Fényeddel mireánk Világot feldúló Erejükkel játszó Sorsukat tékozló Gyermekeidre 2007.

2009.06.29. 13:01 Noname

Cím nélkül     Éji néma csendben Álmodik a világ Alszik körülöttem Hallgatásnak leple Gyengéden betakar Gyertyalángom fénye Sötétséggel harcol Furcsa táncot járva Teám illatával Lelkem tovaröppen Távoli tájakra Fényeim születnek Dallamok ébrednek Álmaim a létben Gondolattá válnak Elmémnek termékeny Talajára hullva    2008.

2009.06.29. 12:50 Noname

Na, próbaként felteszem ide egy grafikaféleségemet. Vagy nem. :) De talán igen. Még a végén kiderül, hogy az IQ-m eléri a 25-öt is.

2009.05.14. 10:58 Maryanna

szólj hozzá: Ez még nekem is fáj...

2007.07.21. 23:36

pusza:Kriszti

2007.06.14. 19:05

imgimg Legyen nagyon jó napod!!!!!!!!!!! Krisztinka

2007.06.07. 22:23

Remélem, jó napod volt:) Krisztinka:)

2007.06.06. 07:23

ITT A NYÁR:)

[23-4] [3-1]