………………………….A hajó……………………………………………………..

Borús reggelre ébredtek. Kitti, már a reggelit készítette, mikor Balázs frissen borotváltan a közös helyiségbe lépett.
-Jól aludtál kedves?- kérdezte a lány mosolyogva. Balázsnak ingere támadt, hogy átölelje. Felé lépett, hátulról átkarolta csípőjét.
-Őszintén?- a lány hátra fordult, és kacéran rámosolygott.
-Hát amilyen gyűrött vagy frissen borotválva… inkább hazudj valami szépet.
-Zavaros álmaim vannak napok óta, és minduntalan felriadok. Húzódott el Balázs.- Amiket pedig tegnap meséltél… hát nem javítottak a lelkiállapotomon. Azon gondolkodom, rászokom a dohányzásra, vagy a narkóra.
-OK! De előtte együnk!- tükörtojást sült szalonnával készített, hozzá házi kakaót, és házi kenyeret.
 Reggeli közben egy szót sem szóltak, jó Magyar emberhez méltóan. Miután megetették az állatokat, Kitti, a kutyaólhoz vezette Balázst. Kiengedte Phobost, és Demost, majd a kutyaház belsejében elfordította a kutyaház egyik alkatrészét. Ezután a kerti kúthoz vezette Balázst.
-A kutyaház belsejéhez nem könnyű hozzáférni. A rúd elfordítása nélkül viszont a kút mechanikáját nem lehet irányítani.- Magyarázta a végrehajtott cselekmények okát.- A kút melletti tiszafákat apám ültette, tartva a műholdas kémfelvételektől. Örökzöld, és komoly lombja van, ezért fentről egy négyzetcentiméter sem látszik abból a kútból, amely valójában az egyetlen lejárat a tárnákhoz.- Balázs a kút mélyére nézve látta a tükröződő vizet, de nem volt ideje rákérdezni- a kút alján hat méter mély víz… tulajdonképpen egy medence található. A barlang forrását vezették ide annak érdekében, hogy totálisan elrejtsék a lejárót. A zsiliprendszer apámék munkája. Azóta is tökéletesen működik, bár mára távirányítással hozható működésbe. Kitti, a telefonjába táplált kód segítségével indította be a kút mélyén elrejtett emelőlapot, és tűntette el az álcaként odaterelt 6 méternyi vizet.
 Csakhamar egy kb 300 négyzetméteres helyiségbe jutattak, amely leginkább egy kiállító teremre hasonlított. Középen egy csepp alakú fényes tárgy állt. A tárgyat éles, erős fény világította meg, de a fényforrás nem volt látható. Mintha maga a levegő fénylene.
 Ez az a jármű, amelyről már beszéltem neked. Más alapelven működik, mint a Ciolkowsky féle rakéták. Itt nem a kémiai átalakulás miatt táguló gázok biztosítják a mozgáshoz szükséges energiát.  Valójában egy mágnes pár váltakozó polaritása juttatja előre a tárgyat. Mindig az eredeti helyzethez képest nő a sebesség, nem pedig a kiindulási ponthoz viszonyítva. Ezért a végsebesség, tulajdonképpen határtalan, ami megcáfolja az einsteini törvényeket, gyakorlatilag saját maga által, hiszen a sebesség is relatív! Mi eddig a fényhez, mint leggyorsabb energiához, illetve a kiindulási ponthoz viszonyítottuk, de a jármű, mint komplex tér, esetünkben saját magához képest gyorsul. Ezért nincs határsebesség. Gyakorlatban a járművet nem teszteltem még, de nemsokára erre is sor kerülhet. Ha az elméleti, és szimulációs eredmények helyesek, akkor elkerültük a gyorsulás kellemetlenségeit, hiszen a járműnek van ideje a szökési sebesség elérésére azáltal, hogy az össztömege nem jelent akadályt a gyorsulás tekintetében. Másrészt a gravitációt helyettesíthetjük a tehetetlenségi erővel, a belső hőmérséklet elvesztését pedig szintén megakadályoztuk, erre egyébként gyakorlati bizonyíték is van. A jármű, egy duplafalú fülkét hordoz, melynek külső, és belső lemezét mágneses taszítóerő tartja mindig azonos távolságban egymástól, a lemezek közti valódi légüres tér pedig olyan mértékig kényszerítve van a pozíciójához, hogy általa mindenféle hullámenergia átáramlása rendkívül korlátozott. A két lemez azért nem roppan össze, mert a mágneses tér ugyanolyan erővel taszítja az anyagokat, mint amivel a vákuum vonzaná őket. De mivel az egyes atomok, valójában gravitációs energiáját küzdi le a mágneses energia, ebből a furcsa egyensúlyból olyan gravitációs turbulencia keletkezik, hogy gyakorlatilag minden más energiát elnyel a keletkezett mágneses őrvény. Ez egyrészt nem lenne gond, hiszen pl a radarjelek sem verődnek vissza róla, viszont a rádiójelek sem jutnak el a jármű belsejébe. Ennek érdekében, a jármű csúcsán kialakított antenna fogja fel ezeket a jeleket az örvényen kívül, és onnan egy szűk elektromágneses sugársávban továbbítva értelmezi őket a központi számítógép. A fotonok ugyanis részecsketulajdonságokat is mutatnak. A jármű gyakorlatilag felfedezhetetlen a hőkereső, vagy a radar számára, de a optikailag is álcázható, mivel a külső burkolaton, összesen százhúsz ezer apró kamera figyeli a körülötte látható teret, különböző mélységben. A központi agy kiszámítja, hogy mely pontból, milyen képet kéne látni a szemlélőnek, ha a tárgy nem lenne a szemlélő, és a látott háttér közt, majd a kitakart részlet szerint színezi ennek a százhúsz ezer kamerának a felületét. Ha tehát utasítást adok, mint most, te nem fogod látni a járművet, csupán egy valamivel életlenebb képet látsz a háttérből azon a szakaszon, melyet a jármű kitakar.
 Ekkorra Kitti egy pulthoz ért, melyen egy klaviatúra, és egy nagy méretű kijelző helyezkedett el. Néhány kattintás után a mintegy 3 méter magas, és 16 méter hosszú nyújtott csepp alakú szerkezet, egyszerűen eltűnt a térből. Balázs oldalvást lépkedve azt tapasztalta, hogy az álca, minden szögből nézve ugyanolyan hiteles képet csalt a szeme elé a jármű helyén a háttér olyan volt,mintha könnyes szemmel nézné a szemlélő.
 -Óriási! Mikor akarod kipróbálni?
 -Ha minden jól meg, a napokban. A problémát ugyanis nem a technika, mint inkább az egészségi állapotom jelenti. Néhány napja kicsit jobban vagyok, de mint említettem, valószínű, hogy meg fogok halni.- közben a jármű ismét láthatóvá vált. Közelebb léptek hozzá. Kitti hozzáért az oldalán elhelyezett szenzorhoz, mire a jármű két oldalán, másfél méter széles ovál nyílásokon keresztül a hajóba lehetett jutni.
-Nem kérdeztem rá tegnap, de mi a bajod valójában?
-Említettem az utazóhormont. Nos: túl sokat használtam, mert akkora tudáshalmazt kellett birtokolnom a helyes összefüggések keresése, és a pozitív eredmények érdekében, hogy gyakorlatilag teleraktam az agyamat infóval. Nincs már hely benne. Normál esetben az agyadnak, csupán kis részét használod információtárolására, ezt én túltöltöttem. Átléptem a természetes határokat, amikor utazóhormonnal kényszerítettem az agyamat. A gondolkodás az én agyam számára most fontosabb, mint a vegetatív teendők, ezért az agyam, ma már olyan részeket használ fel a kapacitásából gondolkodásra, melyek pl a mozgást, a reflexeket irányítják. Az agy, természetes esetben szelektál, de az enyém, valamiért nem képes erre. Akkor vettem észre a problémát, amikor kieső másodpercek, később órák után csak ültem a fotelben, és mintha reset gombot nyomtam volna a számítógépen. Kiüresedtem. Aztán szép-lassan, visszajött a bioprogramom, de a hiba egyre sűrűbbé, és rendszeresebbé vált. Ma már tudom, mikor fogok kiakadni, mert a hajráfom gyakorlatilag egy finom EEG készülék, mely néhány perccel előre jelzi a kikapcsolást. Lemodelleztem a kórképem, és a várható végeredmény szerint harminc- negyven nap múlva leáll valamelyik létfontosságú szervem. Ennyi időm van arra, hogy mindent megmutassak neked.-  mindezt, tulajdonképpen szenvtelenül, mintegy természetes hanghordozással közölte. Balázsban ez nem hogy ellenszenvet, de még őszintébb csodálatot váltott ki.
Beültek a hajó utasterébe, a tökéletesen gömb alakú, szürkés-ezüst, sima falú térben rögzített két kényelmes ülésbe.
-Mindkét két ülés mellett és előtt, ugyanazok a vezérlőeszközök találhatók, annak érdekében, hogy mindkettőből irányítható legyen a hajó minden részlete. A jobb pedál a gyorsítást a bal pedig a lassításra utasítja a gépet, de ezeket csak földi, vagy ehhez hasonló körülmények közt alkalmazzuk. A nyílt űrben folyamatos gyorsulásra adunk utasítást, a gyorsulás mértékét megszabva. A hajóban csak egyetlen hajtómű van, amely két dimenzióban képes mozgatni a hajót, tehát a hajó orrának fordításával irányíthatjuk a járművet a harmadik dimenzióban. A gyorsulás mértékét a kozmoszban érdemes úgy megválasztani, persze, ha nem sietős a dolgod, hogy a tehetetlenségi erő éppen pótolja a gravitációt. A lassításnál ugyanez a helyzet. Annak érdekében, hogy a gravitációt helyettesítő erő hasonló irányban hasson, mint természetes körülmények közt, a komplett utastér irányba fordítható. Mivel a közlekedés során látott kép nem valódi, hanem a fülke falán megjelenített reális ábra, lassításkort a látott kép átfordításával azt a képet látod, amelyet abban az esetben látnál, ha a fülke nem fordulna. Ezt az összetett kérdést azért kellett megoldanom, mert az ember sokkal nehezebben viseli a változó irányú erőket, mint az egy irányból hatókat. Főként akkor, ha ez a gravitáció többszöröse. Egy esetleges űrutazás, még a legközelebbi égitestek közt is több óra lehet. A szervezet abszolút nem érzékeli a számára megváltozott erőhatásokat, ha becsapjuk az érzékeinket.
 Kitti becsukta az ajtókat, és egy méternyire megemelte a gépet.
-A gép fel-le mozgatását a középső pedállal végezheted, de ennek szintén, csak korlátozott körülmények közt van értelme, hiszen az űrben hosszabb, és folyamatosabb mozgásra van szükség annál, mint a földi finom korrekcióknál. –Balázs úgy érezte, a semmiben lebeg, hiszen körülnézve, teljesen reális képet kapott a barlangról. Jobb kezénél egy joystick, melynek hüvelykujjánál két egymás melletti, mutatóujjánál két egymás alatti irányítógomb, a kar mellett pedig 8 másik vezérlőgombot talált. Baljánál egy addig még nem látott alkalmasságra lett figyelmes.
-A bal kezednél levő vezérlőszerkezetet bölcsőnek hívom. A csuklódat helyezd a kengyelbe. Az öt újaddal és a kézpárnáddal egy- egy jelet adhatsz, pont, mint a billentyűkkel. Ha egyszerre nyomsz két érzékelőt, az egy új jelet generál. Tehát összesen 24 féle jel adható igen gyorsan. Az irányításhoz ezért egy új nyelvet fejlesztettem ki, amely gyorsabb, bár pontatlanabb információáramlást tesz lehetővé. Az irányítástechnikában ez a nyelv, gyakorlatilag tökéletes.
- Nekem kicsit soknak tűnik az utasítások lehetőségének száma. Miért van szükség arra, hogy ennyi féle utasítást adhassunk egyszerre, ráadásul ilyen gyorsan?
-Ez a szerkezet, a múltból fakadóan harci járműnek készült. Harci helyzetekben ezredmásodpercnél is rövidebb időfaktorok számítanak. Pillanatnyilag nem rendelkezünk, semmiféle fegyverrel, de pont ezért, az esetleges kényszervédekezésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.
-Ki támadna meg, úgy, hogy nem lát, nem érzékel bennünket?- Kitti kacagva kérdezett vissza:
-Komolyan kérded? Hiszen a világ, ma sokkal veszélyesebb, mint a kubai válság idején. Már csak azért is, mert a veszélyek forrását totálisan el tudják titkolni. Azt hinnénk: az informatika fejlődésével az átlag ember bármilyen információhoz hozzájuthat. De akkor én itt, hogyan maradhattam rejtve a világ elől több, mint 20 éve? Csak mert a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb módon rejtőzködöm. Gondolod, hogy én vagyok az egyetlen, aki olyan titkokat birtokol, melyek alapjaiban befolyásolhatják a jelenlegi világot? A hajó egyébként elektromágneses anomália által válhatott észrevehetetlenné. Viszont ez az anomália felfedezhető, kimérhető, tehát a szerkentyű mégsem teljesen láthatatlan!
 Kitti lerakta a gépet a betonra, majd végigjárták a folyosókat, termeket. Megnézték, hogyan működik a patak kifolyásánál lévő kijárat, majd a kút aljához álltak. Miután Kitti megbizonyosodott afelől, hogy időközben senki nem lépett a zónába. Kinyitották a zsilipet, és visszatértek a felszínre.
 Ebéd után, Kitti a hálószobájába ment pihenni. Mint délután elmondta, túlesett egy újabb, előre kiszámított rohamon.
 A nappaliban ülve, egy tea mellett Balázs rákérdezett:
-Ha ilyen rohamod van, nem tudok segíteni valamiben.
-Nem. Különösebben semmi sem történik, mindössze nézek a semmibe, lerogyva földre, ágyba, vagy valami hasonló helyre. Csak kimerült állapotban törnek rám ezek a rohamok, hiszen ilyenkor lenne szükség a szellemi, lelki, tehát agyi tartalékokra.
-Gondolom, kerested a gyógyulás lehetőségét….
-De nem találtam! A hormonok, mindmáig ugyanolyan homályos vegyületek, mint amilyen homályos maga az agy. Azt képzeljük, ismerjük magunkat, de…


 Feri nem értette a dolgot. Őt nem érdekelte a rendszer. Leginkább a pénz érdekelte. De most fel kellett fognia. Az ő jóléte, igenis a rendszer hibájának függvénye. Ha a rendszert hibákra építik, előbb, vagy utóbb eltűnik a több mérföldes előny. Nem olyan élesen, mint Balázs, de tudta, hogy bajok vannak. Érezte, de nem akart tudomást venni róla, és most tessék. Nem egyedül döbbent meg azon a napon, hiszen előző nap még milliárdokat számlált a kasszája, ma pedig mindez egyszerűen eltűnt. Bankszámlák ezrei semmisültek meg egyik pillanatról a másikra.
-Ne viccelj!- mondta ingerülten bankár ”barátjának”- nem fogadom el azt a választ, hogy nem tudjátok mi történt! Ha nem költöttem el a pénzem. Ami a számlámon van, és nem is váltottam készpénzre, akkor nálatok van, vagy mutass egy bizonylatot, ami bizonyítja, hogy hazudok!
-Értsd meg Feri! Nem arról van szó, hogy a pénzedet elvettük. Mindössze a virtuális léte semmisült meg. Elektronikai tárolása szűnt meg, de minden forintról, jenről, és euróról mechanikus tároló is tanúskodik, tehát a pénzed meglesz.
-És addig? Mondjam azt a boltban, hogy Te megígérted, hogy ki fogod fizetni a kenyeremet?

-Nyilván van készpénzed.
-Persze: két, vagy három millióm talán, ami a napi pénzforgalmam töredéke.
-Értelek, de nem tudok mit tenni!
-Ez is csak Magyarországon fordulhat elő.
-Tévedsz! Most egy Európa méretű problémáról van szó.
-Micsoda? Mindenhol eltűntek a pénzek?
-Nem. Mindössze összekuszálódtak, de többet én sem tudok.
 Feri autóba ült, és elgondolkodott Balázs problémáján. Balázs sokkal tájékozottabb a közgazdaságtudományban, de nem a gyakorlatban, hiszen nem érti meg, hogy a világnak működni kell, és egyik cselekmény, tranzakció, a másikból következik. Nem lehet Kánaánt csinálni a világon, mert a gazdagoknak, és szegényeknek, meg van a maga helye, és dolga a társadalmakban. Nem lehet mindenki gazdag, mert akkor nem lenne, aki gazdaggá teszi a másikat, és nem lehet mindenki szegény sem, mert… Mert? Szegény, miért ne lehetne? Ha nincs semmid, szegény vagy, és azt könnyen el lehet érni, hogy semmid se legyen.
 Feri elbizonytalanodott.
” Jézusom! Meddig fog ez tartani? Balázs is azt mondta, az egyik nagy probléma a gazdasági rendszerben, a virtuális pénz stabilitásának kérdése. Ha a számítógépes átutalások, és számlák valamiért megszűnnének, abból a gazdaság teljes káosza keletkezne, és csak azoknak maradna vagyona, akiknek fedezete van a virtuális pénz mellett. De a szegényeket nem fizetheted ki arannyal, mert nekik kaja kell, meg TV, meg autó, meg szerszámok. Viszont a virtuális összeomlás megakadályozza a kereskedést, a termelés ellenértékezését, sőt! A büntetést, a jutalmazást… Nem jó jelek, nem jó jelek.”
 Feri kereste Balázst telefonon, de a hívott szám nem volt elérhető. Bekapcsolta hát a rádiót, ahol csakhamar a következő híreket hallotta.
-Európa területén kiterjedt problémával kell szembenézni a pénzügyi szakembereknek az elektronikus bankrendszer globális problémái miatt. A pénzpiac nyilvántartóprogramjai, eltérő földrajzi területeken szinte egyszerre hibásodtak meg tegnap éjjel, és a probléma terjedni látszik. Egyes feltételezések szerint egy eddig ismeretlen számítógépes vírus támadhatta meg a központi rendszereket, melynek következtében ma délutánra a legegyszerűbb banki műveleteket is képtelenség végrehajtani. Amennyiben a problémát rövid időn belül nem sikerül elhárítani, az anyagi károk, felmérhetetlenek lehetnek.


A férfi munkából jövet hallotta a híreket. Azonnal megérezte, hogy ez bizony a vég kezdete lehet. Nem állt meg a kocsmánál ahogy szokott, hanem azonnal hazament. Miután köszönt, párját kérdezte:
-Hallottad a híreket?
-A banki krachról? Persze.
-Komoly bajok lehetnek belőle.
-Te mindig, mindent eltúlzol!
-Annak idején sokan mondták ezt 45 augusztusában is.
-Miért? Szerinted mi a probléma abban, ha nem tudják átutalni a pénzeket? Majd fizetnek papírpénzzel.
-A papírpénzek forgalmát, és mennyiségét is számítógép hálózatokon tartják számon.
-Legfeljebb tönkremennek a bankok! Utálod őket nem?
-Utálom a rendőröket is, de szükség van rájuk. Ha a bankok egyik percről a másikra bezárnak, az óriási káoszt okoz, hiszen rövidúton megáll a kereskedelem, utána az ipar, és átrendeződik a nemzetek közti egyensúly. Az győz, aki primitívebb, mert alacsonyabbak az igényei, megél a jég hátán is, és ahogy erre rájön, elkezdi szétszabdalni a felette lévő réteget. Akkor pedig megáll a termelés, és mindenki, mindenki ellen fordul.
- Te olyan okos vagy megint. Akkor miért nem vagy bankár, vagy miniszter?- párja elfordult, és folytatta a mosást.
 A fiú 13 évesen jól értette apja szavait, amelyek nem neki szóltak közvetlenül, de a kis családban mindig is maximális egyenlőséget tartottak eszmecsere tekintetében. Hangjában, kíváncsisággal vegyes szorongás hallatszott.
-Jön a háború? -apja hátrafordult.
-Nem hiszem. A háború, mindig valakinek az érdeke. Itt valami más készülődik, és azt hiszem, az sokkal rosszabb.
-Mi lehet rosszabb a háborúnál, apa?
-A káosz!

 Zalában beesteledett. Bár az óra négy órát mutatott, a fekete viharfelhők éjszakai sötétre festették a dombokat.
-Na, mindenkit becsuktunk! Jöhet az eső. Megjegyzem nem is árt, hiszen a májusi eső aranyat ér. – Szinte egyszerre léptek a nappaliba. Ki-ki, a saját fürdőjének irányából.
-Attól tartok, ez jéggel jön,. Mert a felhők több helyen szürkésfehérek.
-Annak nem örülnék.
-Sajnos egyre gyakoribb lesz ez a probléma, mert valahol le kell vezetnie szegény földnek azt az iszonyatos mennyiségű energiát, amit mi kiraboltunk a tárolóiból.
 Fél óra múlva csapott le a vihar, és 20 perc alatt, gyakorlatilag legyalulta a domboldalt. Aznap, még kétszer csapott le, mintha öröme telne a pusztításban
 Balázsék a díványról nézték a hatalmas ablakok mögött tomboló természetet. Kitti Balázshoz bújva halk, szomorú, de irgalmatlanul reális hangon beszélt.
-Csodálatos. Talán, mert nincs rajta hatalmunk, és nincs beleszólásunk. Mesterséges életet teremtünk, és géneket alkotunk. Sőt! Már tanulni sincs türelmünk, mert nekünk több kell. Nekünk a világ kell.- szünetet tartott, és átkarolta Balázst.- Szeretnék bevallani valamit! Nehéz belekezdenem, de valójában nincs mit szégyellnem, meg aztán senkim sincs, kinek is mondhatnám? Kitől is kérhetnék?…-Balázs Kitti felé fordult. A villámok gyönyörű, szürreális hangulatú teret teremtettek.- Én még soha az életben nem voltam fiúval! Soha nem értem rá, sőt, másképpen sem próbáltam ki a dolgot, mert a vágyaimat mindig elnyomta a tudáskényszer. Szóval…
 Balázs megcsókolta a lányt, és  finoman lesimította selyem köntösét. Többé nem szóltak egymáshoz. A vihar, mintha tükrözte volna állapotukat. Hajnal 4 órakor aludtak el a nappaliban.
 Másnap, mintha megváltozott volna a lány tekintete. Nem lett szerelmes csillogású, büszke, vagy kacér. Átható nyugalom áradt belőle. Miközben reggelit készített, Balázs azon gondolkodd, milyen fura az élet. Bármikor megtehették volna, soha, semelyikük nem tűrte a kényszert, és most mégis. Valószínűleg, Kitti nyugodt halálfélelme volt az a pont, ami beteljesítette kapcsolatukat.
 Reggeli után Balázs bekapcsolta laptopját, átolvasta a híreket, és üzeneteket.
-Megkezdődött!
-Mi is?- Kérdezte Kitti.
-A globális összeomlás.
 Miután megbeszélték az eseményeket, és várható következményeit, Kitti elgondolkodva kérdezte:
- Ha mégis elárulnánk a gépet? Nem lehet, hogy olyan hatással lenne a problémára, mely pozitív eredményeket is hozhat?
-Biztos, hogy nem. A káoszban nem csak az a lényeg, hogy nem találni rendszert, logikát, de az abszolút negatívum is törvényszerű jellemzője. A káosz annál veszélyesebb, minél több új ismeretlennel bővül, hiszen a legjobb alma is csak hizlalja a trágyadombot, ha kukacos almák közé zárod. A kukacok nem válogatnak. Szerintem minél előbb ki kell próbálni, és valamilyen módon felkészülni a túlélésre, a legkevesebb beavatottal. Mikor tudjuk leghamarabb elindítani a masinát?
-Hiányzik néhány ellenőrző adat, de elvileg működőképes. Fokozott munkatempóval 3 nap múlva indulhatunk.
-Akkor hajrá!
 Aznap, este tízig dolgoztak. Balázs, utazóhormon nélkül is hihetetlen mennyiségű információ tárolására volt képes. Az elvégzett munka mennyiségének, csupán Kitti egészségállapota szabott volna határt. De Kitti, mintha meggyógyulni készülne. Ismét együtt aludtak, ím már vihar nélkül, de boldogan.
 Másnap, 5 órától dolgoztak éjfélig, így a végeredmény karnyújtásnyira közeledett. Kittin látszott, hogy kimerült, de nem volt hajlandó pihenni.
-Pedig pihenned kéne, hiszen a roham…-kezdte Balázs, de a lány közbeszólt.
-Most valahogy nem érdekel, illetve nem érzem azt a nyomasztó érzést, és a hajráf sem figyelmeztet. Csak az zavar, hogy nem emlékszem két kódra.
-Nagyon kéne?
-Nem. Nem létfontosságú kódok, mindössze furcsa, hogy elfelejtettem. A normális emberi agy szelektál. Ha nem használsz egy információt, mert nem fontos, előbb- utóbb elfelejted, de az én agyam erre nem képes. Ez a problémám lényege. Ez az oka!
 Kitti aznap este sem kapott rohamot.
 Másnap reggel, Balázs miután bejelentkezett a saját honlapjára, Gábor üdvözölte. Régen nem beszélgettek, vagy leveleztek. Balázs kedvelte a férfi nyers tájékozottságát, melynek köszönhetően kiváló következtetésekre jutott anélkül, hogy különösebben tanult lenne.  „Folytathatjuk telefonvonalon?”- kérdezte Gábor.
”Belépek”- válaszolt Balázs.
-Üdv Balázs! Örülök a véletlennek, hiszen mostanában nem láttam, hogy fent lennél valamelyik portálon.
-Sajnos nincs rá időm. Vidéken dolgozom egy… mondjuk úgy: komplex tanulmányon.- Balázs utált hazudni, hiszen, ha valaki arra is képtelen, hogy ne konkrétan fogalmazzon egy adott szituációban, az olyan lusta, mint a föld terhe. Balázs nem volt lusta.
-De azért hallottad a banki történetet nem.
-Persze! A legfrissebbeket még nem olvastam, de sejtem, hogy nagy a baj.
-Azonnal eszembe jutott, amit múltkor mondtál. „Az egyik gyújtópont a virtuális kényelem.” De most hogyan tovább? Hiszen a probléma világméretű, és a következmények egyre komolyabbak. Rendőrök, és biztonsági fegyverek mindenütt. De menekülni sincs hova. A fiam ma még suliban van, de lehet, hogy holnap nem engedem. Én most szereztem néhány lőszert, és egy AK46-ot, ha durvulna a helyzet. De tudom, hogy már sokszorosára nőtt a fegyverek utáni kereslet. Legalábbis ezt mondta, akitől szereztem- Balázs eközben a híreket olvasta. Már Kínában is összeomlott a bankrendszer, ráadásul tüntetések, és fegyveres rablások mindenütt…Ebben a pillanatban jelentkezett be Feri. Balázs fogadta a hívást.
-Bemutatom Gábort. Régi ismerősöm, gyakran beszélgetünk politikáról, gazdaságról.

-Üdvözöllek benneteket.- Semmiképpen sem szeretnék faragatlan lenni, de beszélhetnénk néhány percet négyszemközt?- Kérdezte Feri Balázst.
-Én sem akarok faragatlan lenni, de hacsak nem a nemi betegségedről, vagy identitásváltásról van szó, akkor nem. - Mondta Balázs. – Ha a gazdasági problémákról van szó, semmi értelme a titkolózásnak, mondom ezt úgy, hogy mindkettőtöket jól ismerlek. Gábor ugyanolyan szenvedője a közelmúlt eseményeinek mint mindannyian, és talán nem is árt, ha többen, több szempontból nézzük a dolgokat.- Gábor hallgatott.
-Honnan tudod, hogy miről szerettem volna beszélni?
-Ismerlek, és tudom, hogy pillanatnyilag te vagy a legnagyobb bajban, a társadalmi hovatartozásod miatt.
-Rendben! Kérdésem: mi lesz ebből?
-Káosz!- válaszolt Balázs ridegen.- Elindult egy teljes gazdasági összeomlás. Ha egyszerű, műszaki problémáról beszélnénk, már találtak volna megoldást a felső vezetők. Gondolok itt az államhatalom felettiekre. Azonban ez a probléma olyasmi, mint amikor az első tüdődaganatot felfedezik. Most még csak a levegővétel nehéz, és megjelentek a véres köpetek, de előbb, vagy utóbb, térdre kényszerül a világ, és hosszú fájdalmas haldoklás közepette kimúlik a szerencsétlen. A kukacok viszont túlélnek bennünket… Ha szerencsésen végződik a játszma!
-Komornak fested le! Biztosan van megoldás.
-Feri!- kacagott Balázs műviesen.- Miért nem kérdezed meg a nagyokos barátaid, akik néhány napja azért háborogtak, mert mindezt nagyjából előre lefestettem nekik?
-Megkérdeztem. Semmit nem mondanak. A nagyja menekül, az apraját meg betolják elővédnek. Rám ne legyél mérges, én vagyok a legrohadtabb helyen. Középen.
- Hova tolnak kit?- kérdezett bele Gábor. –Ha jól érzem, ez olyan, mint egy meteortámadás, csak épp a humántudomány területén. Nyilvánvaló, hogy mindenhova elér. Nem kell ide elővéd, mert a nagyok is pusztulnak. Ha meg nem, akkor ki fogja tisztába tenni, megetetni őket? Mert ha jól sejtem a valószínű folytatást… A csórók nem!

-Az igazi baj akkor kezdődik, amikor kiderülnek az okok, és amikor jön a bónusz! Mert a baj sosem jár egyedül.- Balázs nem volt babonás, de maximálisan megértette a bölcseletek lényegét, és elfogadta realitását.
-Hát én akkor sem menekülnék, ha rokonom lenne Boraborán. Pénzem lenne rá… még. De nem hiszem, hogy nincs megoldás.
-Én annyit kérek, legyen nálatok telefon. Ha pedig nem működik, akkor a következő címre gyertek.- és villámgyors döntéssel megadta Kitti címét, majd elköszönt.
 Tudta, hogy bár a ház Kittié, az itt rejlő rendkívül súlyos érték, a világé. Érezte, hogy a probléma, lavina módjára támad. Nagyon gyorsan, és előrelátóan kell dönteni, cselekedni.
  -Kitti!- A lány éppen befejezte az állatetetést.- Azt hiszem, ma mindenképpen indulnunk kell.- elmondta a lánynak az interneten folytatott beszélgetést. Felkészültek az első útra fizikailag, lelkileg, és biztonságilag is. Mire mindennel végeztek, a nap is lement. Ők pedig eltűntek a titkos kút mélyén.
 …………………….…….Vége a harmadik résznek………………………………………